Sürgősséggel tárgyaltatná Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt a javaslatcsomagot, amely egyebek mellett szeptember elsejétől megszünteti az Egészségbiztosítási Felügyeletet, agusztustól pedig moratóriumot hirdet a patikaalapításra.

A fölszámolásra ítélt Egészségbiztosítási Felügyelet alig több mint három éve jött létre: évente körülbelül négyezer betegpanaszt vizsgált, sokszor a betegjogok megsértése miatt szabott ki milliós bírságokat. A legtöbb kritika éppen emiatt érte. A másik „nagy hibája” az volt, hogy megpróbálta a magyar egészségügyre jellemző régi, meggyökeresedett viszonyokat feloldani, átformálni. A kórházak vezetői vagy az egészségügyben dolgozók viszont sokszor úgy érezték, a felügyelet rajtuk verte el a port, és nem a rendszeren, amelynek az intézmények is csak áldozatai. A felügyeletből a benyújtott törvényjavaslat néhány funkciót megőriz, és más egészségügyi szakhatósághoz telepít. Így a várólisták vezetése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a gyógyszerár-támogatással kapcsolatos jogsérelmek eldöntése a bíróságok hatáskörébe megy át, a betegek jogvédelme, a panaszok kivizsgálása részben az egészségbiztosítóhoz, másrészt az ÁNTSZ-hez kerül.

A parlamentnek pénteken délután benyújtott törvényjavaslattal a kormány fél évre felfüggeszti a szabad patikaalapítási szabályokat is. A következő fél évben csak ott létesülhet új gyógyszertár, ahol a lakosság gyógyszerellátása „veszélyeztetett”. A patikaalapítási moratórium azonban csak az augusztus elseje után benyújtott kérelmekre vonatkozik, az ezelőttiekre nem. Azaz a folyamatban lévő ügyekben az ÁNTSZ, mint hatóság kiadhatja az engedélyeket. A módosítás nem érinti az intézeti, a fiók- és a kézigyógyszertárak nyitását sem. A patikaalapítás végső szabályait egy későbbi törvénymódosítás rendezi. A tárca indoklása szerint azért volt szükség erre a változtatásra, mert a városokban túl sok lett, míg a kisebb vagy profittal alig kecsegtető településeken nem maradt a lakosságnak gyógyszertára – miközben a patikák zöme készletezési és szolgáltatásminőségi problémákkal küzd. A javaslat rendelkezik arról, hogy az évi 12 millió forintnál kisebb forgalmú gyógyszertárak, ha megszorultak, támogatást kérhetnek.

Jó irányba tett, régen várt lépésként értékeli a gyógyszerészkamara a moratóriumra tett javaslatot. „Ettől még jobb nem lesz a meglévő gyógyszertár-üzemeltetők sorsa, de legalább a helyzet nem romlik” –kommentálta a benyújtott tervezetet Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Megjegyezte: jó hír, hogy a javaslattal megkönnyítik a kis patikák támogatáshoz juttatását. A jogszabály elfogadása után, már augusztusban, több százmilliós keretből kérhetnek segítséget a megszorult patikák.

Az egészségügyet érintő változások mellett a tervezet lehetőséget teremt arra, hogy katasztrófák utáni helyreállítási munkákban közfoglalkoztatottak is részt vegyenek, valamint módosítja a házi segítségnyújtással kapcsolatos részletszabályokat. Ha a salátatörvényt a parlament elfogadja, a jövőben nem kell a helyhatóságoknak egyházi normatívát megtéríteniük az államnak, ha az átadott feladattal az új egyházi fenntartó a közfeladatok ellátásában is részt vállal.