Egy hét múlva tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Szocialista Párt. A tanácskozás a korábbanmeghirdetett, és végül – többirányú nyomásra – felgyorsított, alulról felmenő tisztújítási folyamat végét jelenti.A kongresszus dönt ugyanis a párt új elnökéről, elnökhelyetteseiről, alelnökeiről és elnökségi tagjairól, emellett új elnököt választanak az országos választmány élére, továbbá határoznak a pártpénztárnok személyéről is.

Annak ellenére, hogy épp a tagság volt az, amely az elnökség eredeti elképzeléseinek ellentmondva felgyorsította és előre hozta a teljes tisztújítást (a most távozó grémium többsége ugyanis azt szerette volna, ha csak az önkormányzati voksolás után húzzák meg a tisztújító vonalat), szinte minden városi és megyei szervezetnél ugyanazokat a vezetőket választották meg újra, akik eddig is irányították a pártalakulatokat. A jelek szerint az országos vezetésben erőteljes lesz a frissülés, a helyiben azonban szinte teljesen elmarad.

Ami a tisztségekre beérkezett jelöléseket illeti: az MSZP gyakorlatának megfelelően szinte mindenki kapott jelölést szinte minden posztra, köszönhetően a helyi támogatóknak, barátoknak, vagy épp az ellenlábasoknak. Az elmúlt évek többmeghatározó vezetője idejekorán közölte, nem vállal újra posztot: Lendvai Ildikó pártelnök a választások éjszakáján lemondott.

A két elnökhelyettes, Lamperth Mónika és Szekeres Imre sem újrázik, ahogyan Kiss Péter és Ujhelyi István alelnökök sem. Utóbbi a parlament alelnöke lett, a volt társadalompolitikai miniszter pedig stratégiai-ideológiai ügyekben fog tanácsot adni és segíteni az új pártvezetésnek. Lendvai is kap feladatot: azt a programalkotó, szintén stratégiai és ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottságot fogja vezetni, amelyet a legutóbbi „kibeszélő” kongresszus hozott létre. Szekeres Imre sem marad „munka” nélkül, rá a szervezésben számítanak majd.

Az MSZP jelenlegi legfelsőbb vezetéséből egyedül a harmadik alelnök, Mesterházy Attila marad a politikai tűzvonalban. Már korábban tudható volt – Lendvai Ildikó ajánlása után különösen –, hogy a frakcióvezetőt és miniszterelnök-jelöltet szánják a párt új, megújító vezetőjének. Bár más politikusok is kaptak jelöléseket az elnöki posztra – egyesek csak azért, hogy ezzel szúrjanak oda Mesterházynak –, végül senki nem vállalta a megmérettetést; a 36 éves politikus lesz jövő héten az egyetlen elnökjelölt, és az MSZP következő vezetője.

Az alsóbb szintek sorsa viszont már bizonytalanabb. Információink szerint az eredeti elképzelés egy amolyan „három testőr” formáció lett volna: Mesterházy Attila elnök, Molnár Csaba elnökhelyettes és Botka László választmányi elnök. A triumvirátus azonban bizonyosan nem jön létre. A Népszabadság úgy tudja, a kongresszus egy elnökhelyettest és két alelnököt választ majd.

Tény, hogyMolnár Csaba kapta a legtöbb jelölést az elnökhelyettesi posztra; sőt maga Mesterházy is örülne, ha Molnár lenne a helyettes vezető. Kérdés, hogy a volt kancelláriaminiszter egyáltalán elindul-e a végén. Kapott ugyanis jelölést az elnökhelyettesi és az alelnöki posztokra Balogh András távozó thaiföldi nagykövet is, aki az MSZP államfőjelöltje volt.

Baloghban egy jól behatárolható erőcsoport komoly lehetőségeket lát: új arc, de régi motoros; jó kiállású, jó kommunikátor, történészprofesszor, aki fizikailag is távolmaradt az elmúlt évek eseményeitől és hibáitól, ráadásul még a Fidesz is alkalmasnak nyilvánította az államfői szerepre. Baloghra tehát építeni akarnak, egyfajta generációs hídként funkcionálhatna az új pártvezetésben, nem beszélve arról, hogy ideológusként is sokat hozhat a pártnak.

A helyzet azonban úgy hozta, hogy ha Balogh is elindul végül az elnökhelyettesi posztért, akkor Molnár Csaba nagy valószínűséggel visszalép. Az alelnöki posztokra pedig leginkább Gúr Nándor és Szabadkai Tamás az esélyes, de az egyik alelnökség megszerzéséért Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszter is mozgósította befolyását. Olyannyira, hogy már idő előtt egyértelművé tette az irányú ambícióját, hogy a következő, a pártot megújító irányítói testületből és munkából ki akarja venni a részét. Ennek érdekében még Pest megyei elnöki posztjáról is lemondott. Szabó Imre tehát várhatóan alelnöki posztot szerez.

A legkonfliktusosabbnak a választmányi elnöki poszt ígérkezik. A párt parlamentjének irányítása mindig is komoly befolyást jelentett; az ellenzéki időszakban pedig különösen fontos feladat hárul a testületre, és ily módon annak elnökére. Simon Gábor jelenlegi vezető nem titkolta, hogy újrázni kíván. A posztot azonban Botka László szegedi polgármesternek nézték ki, aki eredetileg szintén ambicionálta a lehetőséget.

Botka ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy csak abban az esetben indul, ha biztos a győzelem; egy vereség ugyanis rosszul hathatna „odahaza”, rossz ómen lenne Szegeden az önkormányzati választásokon. S bár Botka kapta a legtöbb jelölést, Simon Gábor sem maradt el és vállalta a versenyt. Botka ezek után visszalépett, de közölte: szerinte Balogh Andrásnak kellene elfoglalnia a választmány elnöki székét, mert egy hozzá hasonló emberre van most szükség a testület élén.

A helyzetet bonyolítja, hogy a jelölőbizottság hivatalosan csak az elnökhelyettesi és az alelnöki posztokra fogadta el hivatalosnak Balogh indítását, a választmányi elnökire nem. Így a hatályos pártalapszabály szerint csak abban az esetben lehet majd – az egyetlen hivatalos jelölt – Simon Gábor mellett Baloghra is szavazni ebben a körben, ha a kongresszus helyszínén összegyűjtik majd az ehhez szükséges támogatói aláírásokat.

Úgy tudjuk, ez meg is lesz. Ez azt eljárást viszont állítólag Simon Gábor fogadja nehezen, mondván immár nem férfias és demokratikus versenyről van szó, hanem a párt régi módszereit idéző „kijelölésről”, amely stílussal épp most akar szakítani a párt.

A jövő heti szocialista kongreszszussal kapcsolatban tehát két dolog biztos: Mesterházy Attila lesz az MSZP következő elnöke és valamilyen pártfunkciót kap Balogh András is.

Meddig megy felfelé?