Felvételi ponthatárok az égben

Bár még több hét hátravan, egyet már most is biztosan lehet tudni a július 22-i felvételi ponthúzásról: 200 pont alatt senkit sem fognak felvenni sem költségtérítéses, sem támogatott alap-, sem osztatlan képzésre.

A pluszpontokkal együtt ezeknél a képzéseknél továbbra is összesen 480 pontot lehet szerezni, amely a kétszintű érettségi eredményeiből, illetve a középiskolai osztályzatokból, nyelvvizsgákból adódik össze. A minimumponthatár viszont a tavalyi 160-ról 200 pontra emelkedett, így a sikeres felvételihez már legalább két közepes érettségi osztályzatra van szükség. Kereken 160 ponttal ugyan senkit nem vettek föl már tavaly sem, 180 ponttal viszont már igen. Összesen nagyjából kétezer hallgató került be 199 vagy az alatti pontszámmal – többségük, mintegy 1800 diák, költségtérítéses szakra nyert így felvételt. A bejutási küszöb 200 pontra emelése tehát elsősorban a költségtérítéses hallgatók számát fogja megnyirbálni.

Fizetős képzésre ráadásul évről évre kevesebben is jelentkeznek: az idén már csak 17 500-an jelöltek meg első helyen ilyen szakot. Oktatási szakértők szerint így a tavaly fölvett 28 ezer költségtérítéses hallgatónál most kevesebbel kell számolniuk az egyetemeknek és a főiskoláknak (tavaly összesen 94 ezer diákot vettek föl). A ponthatárok várhatóan nem csupán a minimumfeltételek megemelése miatt lesznek magasabbak, hanem azért is, mert összességében mintegy 13 ezerrel nőtt idén a jelentkezők száma: összesen úgy 140 ezren próbálkoznak. Ez pedig erősíti a versenyt, hiszen a ponthatárok elsősorban a férőhelyek és a jelentkezők számától függnek, és persze lényeges a felvételizők teljesítménye is. Az érettségi eredmények, amelyekből a pontokat javarészt számolják, az előzetes adatok alapján nem nagyon változtak tavalyhoz képest, és a támogatott keretszám is változatlanul 56 ezer fő alap- és osztatlan képzésben. Az ezekre pályázók száma viszont 8 százalékkal nőtt: több mint 93 ezren próbálnak első helyen finanszírozott szakokra bejutni.

Az összkeretszámon belül viszont tovább csökkentették a jogi, a bölcsész- és a társadalomtudományi területekre fölvehetők számát, így ezeken a szakokon várhatóan folytatódik a már tavaly is megmutatkozó ponthatár-emelkedés. A jogi és igazgatási képzési területre ráadásul 7,7-szeres a túljelentkezés, de magas, 7,2-szeres a túljelentkezés a művészeti területen is, a sporttudományi területre pedig 4,6-szer többen szeretnének bejutni, mint ahány hely van.

A ponthatárok valamivel magasabbak lehetnek a tavalyinál az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, illetve az állatorvos szakokon is. Itt ugyanis az idén először követelték meg bejutási feltételként az emelt szintű érettségit, amiért pedig többletpont jár, még akkor is, ha kötelező. Igaz, az ezekre a képzésekre fölvettek több mint 90 százalékának már korábban is volt emelt szintű érettségije, így valószínűleg csak kismértékben emelkednek majd a ponthatárok.

Erősödő versenyre kell számítani az idén a felsőfokú szakképzésben is. Itt ugyan még mindig nagyon alacsony a léc: mindössze 140 pont kell a bejutáshoz, viszont 25 százalékkal többen, összesen 7460-an szeretnének támogatott helyre bejutni. Így várhatóan itt is emelkedni fognak a ponthatárok.

Mesterképzésben szintén jelentősen nőtt a pályázók száma. Tavaly még több volt a hely, mint a jelentkező, az idén azonban 43 százalékkal nőtt a felvételizők száma – nyilván nem függetlenül attól, hogy a választható szakok száma is csaknem megháromszorozódott, és végre végeztek alapképzésben a potenciális tovább tanuló hallgatók is.

A mesterképzéseknél egy 100 pontos rendszerben számolva az egyetemek és a főiskolák maguk döntik el, mi alapján – korábbi diploma, szóbeli vagy írásbeli felvételi, szakmai gyakorlat – válogatnak a jelentkezők között. Így itt egységes kritériumok híján nem összehasonlíthatók a ponthatárok.

A meghirdetett támogatott helyek száma mesterképzésben az idén 19 600, ezekre első helyen 21 ezren jelentkeztek. Óriási túljelentkezésről tehát az idén sem lehet még beszélni, az viszont reálisnak látszik, hogy – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – most végre be is töltik a meghirdetett férőhelyeket.

Ez összességében némileg kompenzálhatja a minimumponthatár emelése miatt kiesett költségtérítéses hallgatók okozta létszámcsökkenést. Ám a hallgatókért folyó verseny győztesei ebben a körben is várhatóan a nagy tudományegyetemek lesznek, hiszen ők kínálnak nagyobb számban mesterképzéseket. A vesztesek pedig ismét a kisebb, vidéki főiskolák lehetnek; nekik jelentenek majd nagy érvágást a kiesett költségtérítéses hallgatók.

Tavalyi izgalom: felvételi a Teleki Blanka Gimnáziumban
Tavalyi izgalom: felvételi a Teleki Blanka Gimnáziumban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.