Fél órával később a miniszter – már az egybegyűlt rendőri vezetők előtt – azzal indokolta a döntést, hogy a jövőben (a karcsúsítás jegyében) csak egy helyettese lesz az országos rendőrfőkapitánynak. Szavai megütközést keltettek a rendőri vezetők körében, s Petréteinek addig sem volt túl nagy tekintélye előttük. Szobatudósnak tartották, akitől távol áll a rendőrök gyors és főleg azonnali következményekkel járó döntéseket igénylő világa.

Hatala leváltásának, majd nyugdíjazásának ténye csak megerősítette az egyenruhásokat abban, hogy „ennek az embernek” – mármint Petréteinek – „lövése sincs arról, hogy mi a rendőrség, milyen vezetőre van szükség a testület élén, és halvány sejtései sincsenek az egyes vezetők személyes kvalitásairól”. De mégsem emiatt „akadtak ki” a tisztek és tábornokok. Nem ezért tartották megalázónak Hatala menesztését, sokkal inkább azért, mert Petrétei a főkapitány-helyettesekről szóló parancs ismertetésekor összekeverte Hatala és Berta tábornok személyes adatait.

Rossz nyelvek szerint Hatalának azért kellett mennie 2006 nyarán, mert többen megelégelték, hogy túlságosan önálló volt. Rendőrségi források szerint nemegyszer kínos helyzetbe hozta főnökét és a minisztériumi vezetőket is, amikor olyan kérdéseket feszegetett, mint hogy mikor cserélik már le a rendőrség csapaterős egységeinek rég elavult felszereléseit, mikor újítják meg a kiképzés rendjét. Nem mintha nem lett volna igaza, de amit kért, annak teljesítése csaknem húszmilliárd forintba került volna. Azonban a Gyurcsány-kormány (de legalábbis az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) akkor még nem látta indokoltnak, hogy milliárdokat öljön a rendőrség tömegoszlató kapacitásának korszerűsítésébe.

Bármi is állt menesztésének hátterében, az bizonyosan nem szakmai indok volt. Két hónappal később ugyanis Petrétei nagy árat fizetett azért, hogy jószerével csak Hatala ellenlábasaira, az őt nem szívelő tábornokok véleményére hagyatkozva döntött, s hogy a tábornokkal együtt félretette az általa megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket is. A 2006. őszi tévészékházostrom után, a rendőrség megveretésének és szétesésének napjaiban a miniszter közvetítők útján személyes tanácsadójának kérte fel Hatalát. Ő postafordultával nemet mondott. „Kirúgtak, azt mondták, nincs szükség a tudásomra, a tapasztalataimra. Ha nem bíztak bennem, nem tartottak alkalmasnak a feladatra, most már ne hívjanak vissza, amikor a feje tetejére állt itt minden”, magyarázta döntését. Petrétei végül belebukott az őszi zavargások idején tapasztalt rendőri fejetlenségbe.

Nem könnyű térdre kényszeríteni Hatalát, pedig negyven éve nincs olyan hét, hogy ne ereszkedne fél térdre – önként. Szenvedélye a víz. Egy gyermekkori baleset véget vetett bontakozó futballista karrierjének, akkor váltott. „Tíz-tizenkét kilométer a kenuban, s más emberként lépek partra, mint ahogy vízre szálltam”, nyilatkozta a rendőrség lapjának. Azt mondja, a kenu tanította meg a teljesítmény tiszteletére, küzdeni, a vízi lét edzette az akaraterejét.

És persze a nagybetűs élet. Édesanyja korán megözvegyült, segítségre szorult, a még éppen csak kamaszodó fiúnak kellett gondoskodnia három kisebb fivéréről. Dolgozott a Csepel Műveknél, elvégezte a Közlekedési és Távközlési Főiskolát, majd 1983 februárjában rendőrnek állt. Olyan beosztást kért, ahol műszaki tanulmányait kamatoztathatja – a BRFK baleseti helyszínelője lett. Miközben rendőri karrierje lassan felfelé ívelt, megmaradt ízig-vérig csepeli lokálpatriótának és vízi embernek. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd az ELTE jogi karát. Pályája addigi csúcsán 1996 és 1997 októbere között a Készenléti Rendőrség parancsnokhelyettese volt, majd a XX.–XXIII. Kerületi Kapitányság élén találta magát. Ott érte a Fidesz 1998-as választási győzelme, s onnan nevezte ki Pintér Sándor belügyminiszter az ORFK közbiztonsági főigazgatójává.

„Egyenes, olykor túlságosan is egyenes ember, szemtől szemben sem mond mást, mint a hátad mögött, nem kertel senkivel”, mondta egy volt munkatársa. Olykor nehezen uralkodik az indulatain. Amikor megtudta, hogy a szolgálatban lévő ügyeletesek videón végignézték röhögve, amint egyik tábornoktársa, Kiss Ernő a Teve utcai parkolóban könnyített magán (a kazettáról állítólag néhány másolat is készült), majd egy fiatal rendőrnőt küldtek oda, hogy ellenőrizze, felhúzta-e a sliccét a tábornok úr, leüvöltötte az ügyeletvezető fejét, majd – a szóbeszéd szerint – a szó szoros értelmében fenékbe rúgta, úgy zavarta ki az irodájából. Később szűk körben azt mondta: „én nem fogom megvédeni az Ernőt, de ha annyi tartás és öszszetartás sincs bennünk, hogy segítsünk a bármilyen okból is magatehetetlen társainkon, akasszuk szögre a sapkánkat, s menjünk el kapálni”.

Bár az Orbán-kormány 2002-es választási veresége után hivatalba lépő belügyi, majd igazságügyi és rendészeti vezetés nyíltan meghirdette a rendőrség „pintértelenítését”, Hatala – akiről mindenki tudta, hogy szoros kapcsolatot ápol a volt belügyminiszterrel – még négy évig hivatalban maradhatott. Leváltása után aztán Pintér cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél kapott kenyeret, mint sok más, ilyen-olyan okból eltávolított, ám Pintér Sándor által szakmailag nagyra tartott rendőr. Közben saját céget is alapított, a Sziget-Véd Kft.-t.

Pintér Sándor bizalmát sok ma is aktív tábornok bírta és bírja, a bennfentesek körében nem okozott különösebb meglepetést Hatala reaktiválása, majd jelölése országos rendőrfőkapitánynak. Sokan úgy tartják, Hatala azért maradhatott erős és befolyásos rendőri vezető, azért tudott szükség esetén „nagylapáttal” rendet rakni egyes területeken, mert tudták róla: Pintér is mögötte áll.

Bizottsági meghallgatásán nemrégiben azt ígérte, kiáll a munkájukat törvényesen végző rendőrökért, akkor is, ha hibáznak. Ha valaki, ő pontosan tudja (mondta is), hogy ahol másodpercek alatt kell dönteni, könnyen hibázik az ember. „Be kell ismerni, ha hibáztunk, aztán tenni kell tovább a dolgunkat”, mondta. Nem hagyott kétséget afelől, ha kell, teljes erővel lát neki a rendrakásnak, végül is nem azért hívták vissza az aktív szolgálatba, hogy eltűrje a lazaságot, a szakszerűtlenséget, hogy a törvénytelenséget már ne is említsük.

Lesz azonban Hatalának két, ma még legyőzhetetlennek látszó ellenfele, „akivel” meg kell küzdenie, amit le kell győznie, hogy olyanná tehesse a rendőrséget és a közbiztonságot, amilyennek Pintér Sándor és Orbán Viktor látni szeretné. Az egyik a magyar rendőri valóság. Ahol Kiss Ernő parkolóbéli magánszámán már nemcsak a monitor előtt szórakozna sok ügyeletes, s nemcsak jobb időkre másolnának maguknak egyegy kópiát a felvételből, hanem reggelre kelve a Facebookon vagy a YouTube-on lennének az esti események képei. Ennyit változott a rendőrség morálisan. Még ennél is nagyobb kihívás azonban Hatala számára: megfelelni saját elvárásainak. Most megmutathatja, hogy meg lehet csinálni mindazt, amire korábban felettesei azt mondták, lehetetlen. Persze ha sokat lapátol, sikerülhet neki.