A napszámost még elbocsátani sem kell
Pitvaroson nehéz árnyékot találni, mert nincs levele a fáknak. Ezen a Csongrád megyei településen nagyobb kárt okozott a június 18-i jégeső, mint a közeli Mezőhegyesen – de itt szerencsére nem történt személyi sérülés. Viszont sok helyen száz százalékban megsemmisült a földeken lévő termény. A térség falvaiban még mindig a téesz- és államigazdaság-utód agrárcégek működtetik a legtöbb állást. Több közülük – például a mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. – közvetlenül a viharkár után kilátásba helyezte: elbocsátják dolgozóik egy részét, másoknak a fi zetését csökkentik, hiszen ha nincs termés, nincs miből bért fizetni. Azonnal csökkent a mezőgazdasági idénymunka is – a napszám elapadása több ezer embert érint a környéken. Nemcsak a szántóföldeken semmisültek meg a haszonnövények, hanem a kertekben is. Errefelé szinte mindenki megműveli az átlag 1500 négyzetméteres kertjét, megtermeli a családi szükségletre a zöldséget, gyümölcsöt.
– Mind az öt fóliánk odavan – mondja Ambrózfalván Piti Istvánné, aki a legjobban mégis a gyümölcsfáit sajnálja. A gyönyörű cseresznye-, meggy- és almaültetvénynek nemcsak levele nem maradt, hanem még az ágait is széthasogatta a jég.
– Ezek biztosan elpusztulnak. Ha újat telepítünk, legalább öt év kell, mire megint termőre fordulnak. Hatvanöt éves vagyok, lehet, hogy meg sem érem – mondja az aszszony, aki férjével és fiával a fóliasátor helyreállításán dolgozik, mert a rokonok anyagi segítségével már vásároltak új fóliát.
Körülbelül ötmillió forint a kára. Ebből egy fillér sem térül meg. Fóliasátorra nem lehet biztosítást kötni.
– Ha erőnk lesz, megpróbálunk talpra állni – köszön el tőlünk Piti Istvánné.
Találkozunk egy vállalkozóval, aki napszámosok közvetítésével foglalkozik. Egy kisbusszal mezőgazdasági üzemekbe visz naponta anynyi embert, amennyit igényelnek. Kéri, hogy a nevét ne írjam le.
– Ezek az emberek még akarnak magukon segíteni. Biztos jövedelmük legfeljebb a havi 28 ezer forint rendelkezésre állási támogatás és a családi pótlék. Télen nincs munka, karácsonytól májusig legfeljebb egy hónapnyi időt tudnak dolgozni. Nyáron viszont mindennap lehetett dolgozni – eddig. Most minden tönkre ment, nem kell kapálni, hibrid kukoricát címerezni. Őket érte a legnagyobb kár, pedig szinte semmijük sincs. Most még nem olyan nagy baj, csak majd fűteni nem lesz miből.
A vállalkozó azt mondja, bejelentik az idénymunkásokat, csak annyi turpisságot követnek el, hogy nem nyolc, hanem tíz órán át kell dolgozniuk. A napszámosok 4500 forintot kapnak naponta – így is tolonganak, mert más lehetőségük nincsen. Róluk nem tud a világ; őket elbocsátani sem kell.
A mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél a jégeső után munkásgyűlést tartottak, és kilátásba helyezték, hogy a dolgozók egy részét elbocsátják, másoknak pedig csökkentik a munkaidejét és a fizetését. Konkrét döntés nincs. Kun Mihály vezérigazgató reméli, hogy ők is kaphatnak a munkaügyi központon keresztül munkahely-megtartó támogatást. Erről azonban még nincs információnk – jegyzi meg Kun Mihály.
Az Európai Unió szabályai szerint nincs lehetőség arra, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelésben való foglalkoztatást az Európai Szociális Alap (ESZA) keretébe tartozó munkaügyi eszközökkel támogassák – tudtuk meg Nagy Ágnestől, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójától. Erre az Európai Unióban a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi alapjait –ebben az esetben a területalapú támogatást – lehet felhasználni.
– Más lenne a helyzet, ha nemcsak alapanyagot termelnének, hanem fel is dolgoznák azt – magyarázza Nagy Ágnes. – Ha a gabonatermelő cég működtetne például malmot, sütőüzemet, vagy az állattenyésztők sajtot állítanának elő, az ottani állások megtartását már támogathatnánk.
– Rossz szerkezetű gazdaságban a természeti katasztrófa is súlyosabb károkat okoz –egészíti ki az eddigieket Csernik István, a pitvarosi központtal négy településen működő, mintegy 100 dolgozót foglalkoztató Négy Határ 99 Kft. ügyvezetője.
– Mi eddig a növénytermesztés nyereségéből fedeztük az állattenyésztés veszteségét – folytatja az ügyvezető.
– A jég ugyan a gabonát verte tönkre, de megeshet, hogy az állattenyésztést kell megszüntetnünk, mert nem lesz miből fedezni a veszteségét, amit nem a vihar, hanem a rossz gazdasági szerkezet okoz. De ha muszáj lesz bezárni az állattartó telepet, akkor harmincöt embert kell az utcára tennünk.
A térség önkormányzatai és a munkaügyi központ vezetői azon dolgoznak, hogy a közmunkaprogram keretében adjanak munkát és jövedelmet az állásukat vagy az idénymunka lehetőségét elvesztőknek.
A makói kistérségben 37 ezer hektár termőföldet ért legalább 80 százalékos jégkár, amelynek becsült összege – a makói önkormányzat összegzése szerint – 40 milliárd forint. Mezőhegyesen a Ménesbirtok Zrt. 8500 hektárjának 80 százalékán a teljes termés elpusztult – a kárt 3,5–4 milliárd forintra becsülik. A kisebb tulajdonosok által művelt további 3500 hektáron is 80–100 százalékos a kár. Csanádi István, Mezőhegyes polgármestere szerint a város 2899 ingatlanából 1500 szenvedett kárt. Közülük 940-nek volt biztosítása. Van olyan biztosítótársaság, amelynek szakértői 12 nappal a káresemény után még nem kezdték meg a károk felmérését. A viharban tizenketten sérültek meg súlyosabban – már mindannyian jól vannak.
