A Biztos Kezdet segíthet
Óvodába – ahogy a környezetében élő gyerekek többsége – csak ötévesen kezdett járni, de onnan is kimaradozott, mert gyakran megbetegedett. Nyolc testvére van, ő a legkisebb. A falu szélén, egy kétszobás, bedőlt falú házban lakik, ahová út nem vezet, nincs se csatorna, se víz, se világítás. Testvéreivel három ágyon osztoznak. Anyja munkanélküli, az apa csak időnként bukkan fel. Nikolett nem értelmi fogyatékos, nincs baj a felfogóképességével. Csak kisgyermekkorában nem kapta meg az egészséges fejlődéséhez szükséges támogatást. Ha a hasonló körülmények között élő gyerekek nem kapnak segítséget életük első éveiben, fejlődésükben elmaradhatnak. A közoktatás mai rendszere pedig nem képes ellensúlyozni a felgyülemlett hátrányokat.
A nélkülözésben élő gyerekek iskolai sikerességét kívánja megalapozni a Biztos Kezdet program, amely a gyerekszegénység elleni nemzeti stratégiához kapcsolódik és uniós forrásból finanszírozzák. A Biztos Kezdetet a Magyarországon növekvő és területileg igen nagy koncentrációt mutató társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség enyhítésének igénye hívta életre.
A rendszerváltás utáni évek változásai sok családot és – rajtuk keresztül – még több gyermeket érintettek hátrányosan. Egyes településeken a hátrányok egymást erősítve jelentkeznek. A szegénység problémáját tovább erősíti a térségek gazdasági és földrajzi izolációja, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a felnövekvő generációk kitörjenek a szegénység csapdájából. E környezetben a Biztos Kezdet program elsődleges célja egy olyan, az óvodáskort megelőző program megvalósítása, amely segít a szegénység átörökítésének megtörésében.
Számos kutatás igazolja, hogy a korai életszakaszban felhalmozódó fejlődésbeli lemaradások később már nehezen vagy egyáltalán nem kompenzálhatók. A kora gyermekkori életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a későbbi életkilátásokat, az iskolai sikerességet, a kamaszkori, kora felnőttkori beilleszkedés esélyeit csakúgy, mint a munkaerő-piaci esélyeket, a pálya- és párválasztás, a szülővé válás sikerességét és minőségét. A minden gyereket egységesen érintő óvodai ellátás képes lenne ezeket az induló hátrányokat csökkenteni.
Az infrastrukturálisan elmaradott, szegény településeken élő kisgyermekes családok számára azonban az óvoda nem mindig elérhető. Havas Gábor és a néhai Liskó Ilona szociológusok kutatásaiból tudjuk: gyakran épp a legszegényebb településeken nincs óvoda, miközben az ott élő gyerekek száma alapján kellene lennie. Országos szinten az ilyen települések közel fele szegény-cigány gettó. És ha van is óvoda, az gyakran túlzsúfolt, ezért nem is tud minden kisgyermeket felvenni.
Előre látható, mi lesz ezekből a gyerekekből az iskolában: a folyamatos kudarcoktól frusztrált, magatartás-zavaros, majd az intézménytől elforduló diák, aki valahogy talán befejezi a nyolc általánost, de esélytelen lesz tartós egzisztenciát jelentő szakmák elsajátítására. A Biztos Kezdet program ebbe a folyamatba avatkozik bele amilyen korán csak lehet: a gyerekházakban a születéstől hároméves korig várják a szakemberek a szülőket és a kicsiket, közös játékkal, étkezéssel, programokkal.
A gyerekek születésüktől fogva „tanulnak”, és mindennapi tapasztalataik meghatározóak fejlődésük szempontjából. A beszéd egyéves kortól fejlődik a leggyorsabban, és mivel a nyelv a gondolatok fő közvetítője, ha ez a fejlődés lelassul, megakad, akkor a kisgyerek óvodába kerülve nem tudja megfogalmazni igényeit, nem tud bekapcsolódni a közös tevékenységekbe. A gyerekek másfél éves koruktól kíváncsiak egymásra, a gyerekházban a közösség ereje természetes garancia arra, hogy kinyílhassanak. A gyerekházban dolgozó szakember nemcsak a gyerekekkel foglalkozik, hanem odafigyel a szülők gondjaira, és segíti őket a szociális, egészségügyi és más szolgáltatások elérésében, érdekeik védelmében is.
Magyarországon európai uniós forrásból 2008 tavaszától indult el a Biztos Kezdet program, egyebek mellett az angol Sure Start program mintájára. Egy évre rá, 2009 őszén 35 település nyithatta meg gyerekházait. Szilvási Léna, a program vezetője szerint olyan területeken szükséges gyerekházakat létesíteni, ahol a szegénység mértéke nagy, az óvodai férőhely kevés, és sok rászoruló család és gyermek él. A tervek szerint 2012-ig további 85 Biztos Kezdet gyerekház nyílna meg országszerte, uniós forrásokból. A gyerekházak egységes szakmai koncepció alapján, hálózatkéntműködnek.
Az öszszesen 120 tervezett helyi Biztos Kezdet program körülbelül hatezer, nagy szegénységben élő gyerek számára teszi hozzáférhetővé a megfelelő szolgáltatásokat. Az előre látható iskolai kudarcok következményeivel veszélyeztetett gyerekek nagy aránya miatt – ami születési évjáratonként akár 10 ezer gyerek is lehet – nyilvánvaló, hogy a programot hazai forrásokból fenntarthatóvá kell tenni, és bővíteni is szükséges. Az is nyilvánvaló, hogy megoldást kell találni a jelenlegi uniós pályáztatási rendszer alapvető ellentmondására is: azzal a helyes céllal, hogy a programot a legelmaradottabb, legszegényebb településekre kell elvinni, kevéssé van összhangban az a gyakorlat, amely ezektől az erőforrás-hiányos településektől várja el, hogy megfelelő pályázatokkal legyenek képesek a program alapjául szolgáló uniós forrásokhoz hozzájutni.
Az oktatás fejlesztését célzó program indult négy országban a Roma Oktatási Alap koordinálásával, melynek az a célja, hogy segítse a roma kisgyermekek nevelését – mondta a 22 hónapon át tartó projekt elképzeléseit ismertető szerdai sajtótájékoztatón Toby Linden, a szervezet igazgatója. A Magyarországon, Szlovákiában, Macedóniában és Romániában – holland, magyar, spanyol és szlovák partnerrel – indított, uniós támogatású projekt célja, hogy már óvodába kerülésük előtt segítséget nyújtsanak a hátrányos helyzetű gyermekeknek. Ennek során a szülők a beíratáshoz, az otthoni neveléshez kapnak segítséget, a tanárok pedig készségfejlesztő és konfliktuskezelő módszereket sajátíthatnak el. A kétmillió euróból megvalósuló program négy ország 16 városában és az azok vonzáskörzetében lévő falvakban indult el – ismertette a Roma Education Fund (Roma Oktatási Alap) igazgatója, aki azt szeretné a programmal elérni, hogy ne csak a gyerekeknek, a családoknak és a közösségnek segítsenek, hanem a projektet az unió többi tagállamában is állami oktatási programként használják. A „Jó kezdés” című program Magyarországon Nyíregyházán és a mátészalkai térségben, Hodász, Ópályi, Nagyecsed, Mátészalka és Nagydobos településeken indult el.
