Az ombudsmanok történetében egyedülálló módon Kaltenbach Jenőt kétszer is, összesen tizenkét évre a kisebbségi jogok országgyűlési biztosává választotta a parlament – először bal-, másodszor jobboldali kormányzás idején. Mandátumát a törvény értelmében már nem lehetett meghosszabbítani. Kaltenbach aztán – egy újabb kétharmados parlamenti szavazást is sikeresen véve – a Független Rendészeti Panasztestület elnöke lett. Ezen a poszton azonban lényegesen kevesebb idő jutott neki: nem egészen két és fél év után a minap írásban tájékoztatta az akkor még házelnök Schmitt Pált, hogy lemond tisztségéről. Nem jószántából tette…

A rendészeti testület 2008 elején jött létre a rendőrséget érintő lakossági panaszok kivizsgálására.

A testület két jobboldali tagja tavaly ősszel – összeférhetetlenségre hivatkozva – támadást indított Kaltenbach ellen, mondván, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt.

Kérdés, hogy egy bizonyos életkor elérése kimeríti-e az összeférhetetlenség fogalmát. Az akkori szocialista kormányzat mindenesetre azokkal értett egyet, akik szerint a jobboldali érvelés egy rosszul megfogalmazott jogszabály téves –vagy rosszindulatú – értelmezésén alapul. Kaltenbach maradt a helyén, eltávolításához kétharmados parlament többség kellett volna.

Most viszont a jobboldalnak megvan az ehhez szükséges hatalma, s állítólag az alkotmányügyi bizottság újra elővette az ügyet, és a Fidesz–KDNP kitart menesztése mellett. Csupán idő kérdése, hogy a javaslat végigfusson a törvényhozáson – az eredmény nem kétséges. Kaltenbach jobbnak látta, ha elébe megy a procedúrának, és július elsejei hatállyal beadja lemondását.

Értesüléseink szerint több jogvédő szervezet közös tiltakozó fellépésre készül az eljárás miatt.