– Ez nem gát, ez „földdepónia” – magyarázza Bacsó János, és hunyorít hozzá, hogy értsem, majd hozzáteszi: – De „földdepóniának” nagyon is jó, mert ha ez nem lett volna itt, mi is úgy elúsztunk volna pár hete az árvízben, mint Felsőzsolca. Kiszámoltuk, hogy a polgármesteri hivatalban egy méter magasan állt volna a víz, ha ez a gát nincs. Akarom mondani, nem gát, hanem „depónia”.

A szóban forgó, 850 méter hosszú töltést a 2006-os árvíz után illegálisan magasították meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község lakói az önkormányzat kezdeményezésére, az után, hogy a faluszéli József Attila utcába betört a víz. A Sajó és a Hernád összefolyásának közelében fekvő, 2500 lelkes települést sem akkor, sem a pár héttel ezelőtti árvíz idején nem védte körgát. Ezért volt szükség a falu határában egy gát megerősítésére. Egy régi, már alig látható árvízi töltés oldalában négy évvel ezelőtt elmélyítették az árkot, a kihányt földet pedig a gát tetejére hordták – csakhogy ezekre amunkálatokra nem volt vízügyi engedély.

Amikor rákérdezek a szükséges adminisztráció hiányára, Bacsó János – aki függetlenként 2002 óta vezeti a falut – nagyot sóhajt:

– Magyarországot megöli a bürokrácia! Ha nekiálltunk volna papírokért szaladgálni, évekbe telt volna, mire el tudjuk kezdeni a munkát. Én a saját fülemmel hallottam, hogyan ordítottak az emberek 2006-ban, amikor a József Attila utcát elöntötte az ár. Hagytam volna, hogy ez még egyszer megismétlődjék? Nem mi tehetünk róla, hogy az állam még mindig nem épített körgátat, ami megvédené a falut.

Az illetékes vízügyi hatóság emberei az elmúlt években többször is jártak a helyszínen, és felszólították az önkormányzatot: a szükséges engedélyek hiánya miatt el kellene bontani a védművet. Bacsó János azonban azt mondta: fontosabb az adminisztrációnál a gát védelmi szerepe. Utólag neki lett igaza.

– Nem akarom bántani a vízügyeseket – teszi hozzá –, mert végül is nagyon rendesek voltak velünk. Hogy is mondjam finoman, szóval valahogy nem firtatták ezt a dolgot. Mi meg úgy tekintettünk a gátra, mint egyszerű földhányásra, szebben mondva „földdepóniára”, hiszen arra nem kell vízügyi engedély, ha egy méteren belül marad a magassága.

A több tízezernyi homokzsákkal nyúlgáttá erősített „földdepónia” az idei árvíz idején jelesre vizsgázott: habár az áradat a 2006-os szintet több mint fél méterrel meghaladva, 201 centiméterrel tetőzött, az illegálisan épített gát megvédte a falut. A településen megsérült ugyan hatvan lakóház – köztük tíz épület súlyosan –, de nem az árvíz, hanem a belvíz miatt. S hogy a faluban miért nem szivattyúzták ki a belvizet időben? Erre egyszerű a magyarázat: attól féltek, hogy ha az illegális töltés egyik oldalán leszivatytyúzzák a belvizet, akkor a gát nem tud majd ellenállni a másik oldalon fenyegető áradatnak.

Az illegális töltésről megkérdeztem az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, ahol azt a választ kaptam, hogy ilyen ügyekben a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes nyilatkozni. Megkerestem hát a tárcát, amelynek sajtósa, Rákosi Zsófia azt mondta: a hatóságok nem fogják felelősségre vonni az önkormányzat vezetését, nyúlgát építéséhez ugyanis nem szükséges engedély. Megjegyzésemre, miszerint a homokzsákokból álló nyúlgát alatt olyan töltés is van, amelynek építésére nem szerezték be a szükséges papírokat, a tárca munkatársa azt felelte: emiatt sem lesz felelősségre vonás, sőt jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen feltételekkel volna lehetőség körgátat építeni a falu határában.

Vagyis Ónodon még korántsem fejeződtek be a védelmi munkálatok. Jelenleg azt tervezik, hogy a szóban forgó „földdepóniát” még tovább magasítják és erősítik. Az önkormányzat vezetése szerint a munkálatokhoz az érintett faluszéli területek kisajátítására is szükség lenne, ezért a következő hetekben ennek érdekében lobbiznak majd a kormányzatnál.

S hogyan lesz minderre pénz? Az elmúlt hetekben mintegy hétmillió forint pénzadomány érkezett a faluba. A helyiek úgy döntöttek, hogy ezt a pénzt nem osztják szét a károsultak között, hanem a gátak megerősítésére fordítják. A napokban falugyűlést hívtak öszsze a kérdés megvitatására, ahol a jelenlévők több mint kilencven százaléka a töltés megerősítésére szavazott. Igaz, azt nem tudni, hogy a munkálatok mikor kezdődnek – vízügyi engedély ugyanis még nincs.