A kormány határozott arról, hogy a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítésekre – jelentette be tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Nagy vitát kiváltó döntés volt – hangsúlyozta –, de a jelenlegi súlyos társadalmi helyzetben elfogadhatatlanok az ötven-százmilliós kifizetések, és erre adott adózási választ a kabinet.

A rendkívüli adó – amelynek bevezetéséről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára csak kedd este tájékoztatta az érdekképviseleteket – a közszolgálatban dolgozó valamennyi munkavállalót érinti – hangsúlyozta kérdésünkre Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Vagyis: a jövő hónap elején hatályba lépő kormány-tisztviselői törvény hatálya alá tartozó minisztériumi dolgozókat éppen úgy, mint az önkormányzati köztisztviselőket, az őszi választások után távozó polgármestereket, a közalkalmazottként foglalkoztatott tanárokat, orvosokat, ápolónőket, de még a rendőröket, bírákat és ügyészeket is.

Az intézkedés összességében 683 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe –hangsúlyozta a főtitkár. Ugyanakkor a szakszervezetek változatlanul tartanak attól – tette hozzá –, hogy a végkielégítések összegének lefaragásával a kormány tömeges személycseréket készít elő. Fehér úgy látja: a kormánytisztviselők körében az indokolás nélküli elbocsátást már lehetővé tették, míg ez a mostani lépés azt is szolgálhatja, hogy a közszférában foglalkoztatottakat olcsóbban lehessen kirúgni.

Fehér felhívta a figyelmet arra, hogy ami látszólag jó a költségvetésnek, az emberek ezreinek egzisztenciáját fenyegeti. A lépés ugyanakkor könnyen visszaüthet, mert az érdekképviselet információja szerint a közszolgálatban akár a százezret is elérheti azok száma, akik állami garanciavállalás mellett vettek fel devizaalapú lakáshitelt. Ha az elbocsátások őket is tömegesen érintik, a bedőlt hitelekért a költségvetésnek kell majd jótállnia.

A közigazgatási tárca által kezdeményezett konzultáción kiderült, hogy a 98 százalékos különadó viszszamenőleges hatállyal érvényes, tehát azokra is vonatkozik, akik az év első felében távoztak végkielégítéssel a közszolgálatból – tudatta Fehér József. A hivatalos érv az volt, hogy másként az elvonás igazságtalan lenne azokkal szemben, akiket később, például a kormány-tisztviselői törvény hatálybalépése után menesztenek. A „büntető adó” ráadásul nemcsak a végkielégítésekre, hanem a felmondási időre kifizetett összegekre és a szabadságmegváltásra is vonatkozik.

A főtitkár szerint a kormány olyan sarcot vezet be, amelyre mind ez ideig nem volt példa, mert az adó célja ezúttal nem az arányos közteherviselés feltételeinek megteremtése, hanem a jövedelem szinte teljes elvonása. Emellett utalt rá, hogy az eltérő szabályozás az egyes foglalkoztatási csoportok közötti diszkriminációhoz vezet, hiszen a versenyszférában foglalkoztatottak másként – jóval kedvezőbben – adózhatnak. Felvetődik továbbá, hogy visszamenőleges hatállyal állapítanának meg fizetési kötelezettséget, hiszen a már felvett végkielégítést utólag adóztatnák meg. Mindezek miatt az érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordul.