Szerinte Magyarországnak most is szüksége van megbékélésre és nyugalomra. Energiáinkat hidak és nem barikádok építésére kell fordítani, a „széthúzás katasztrófához vezet”. „Szörnyű, hogy ma a közbeszédben a vesztes, a lúzer gúny tárgya. A köztársasági elnöknek a vesztesek mellé kell állnia, az, hogy valaki vesztes, nem szégyen” –tette hozzá. Szólt a határon túli magyarságról is, s arról, hogy az elnök feladata a magyar érdekek és törekvések megjelenítése a világban. Két alapelvként említette a határok megváltoztathatatlanságát, s azt, hogy nem kell gyámkodni a határon túli magyarság felett. Később azt mondta: amikor a jövő Magyarországáról álmodik, olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki –nem téve tönkre a környezetet –, ahol öntudatos, büszke és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek.

Nem kívánok a kormányzás törvényalkotási lendületének a gátja lenni – hangoztatta Schmitt Pál bemutatkozó beszédében is. Ezúttal is megismételte, nem ellensúly, hanem egyensúly, a pártpolitikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója szeretne lenni. Az ellensúly az ellenzék feladata – tette hozzá. „A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához” – fogalmazott. A jelölések esetén a kollektív bölcsességre támaszkodik, a pártokkal való egyeztetésre.

– Tisztában vagyok azzal, hogy az elnöki tisztség pártsemlegességet követel meg, megválasztásom esetén párttagságomról lemondok, kialakult világnézetemről azonban nem, azt a nemzet szolgálata, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus, a polgári értékrend határozza meg.

Schmitt Pál beszélt arról is, hogy „válságos helyzetben a szolidaritás hidakat képez a különböző emberek között”. A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre – tette hozzá. Arra tapsot kapott, hogy szerinte az elnök feladata az is, hogy „új energiákat vigyen a világ magyarságának, hogy egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogi viszony erősítésére”.

– Csapatember vagyok, olimpiai bajnoki címemet is mindkétszer csapatban nyertem, készen állok a csapatmunkára, a nemzeti együttműködés erősítésére – hangoztatta. Mint mondta, elnöki tevékenysége középpontjában a magyar ember áll, olyan magyar ember, aki magabiztos, van munkája. Olyan magyar emberek, akik együtt képesek sikeresMagyarországot alkotni.