Kedd reggelig több mint 230 ezer ember, azaz minden hatodik magyar felhasználó csatlakozott a Facebookon a közösségi média egyik leggyorsabban fejlődő civil mozgalmához. A múlt héten indult az augusztus 20-i tűzijáték lemondását követelő kezdeményezés, amely szerint annak az árát inkább az árvízkárosultak megsegítésére kellene fordítani. A Facebook mellett az Iwiw hazai közösségi oldalt is elérte a rakétaellenes mánia, a legnagyobb ilyen csoport hatvanezer tagot számlál; az internetes petíciót pedig eddig csaknem ötezren írták alá.

A civil akció még egyhetes sem volt, máris befolyásolni tudta a döntéshozókat. Békéscsaba, Győr, Fehérgyarmat, Mátészalka, Miskolc és Pécs is lemondta az ünnepi tűzijátékot, de Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron sem biztos, hogy megrendezik. A kormány várhatóan a héten dönt a fővárosi tűzijáték sorsáról. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes – akihez levélben fordultak a facebookos akció kezdeményezői – a minap azt nyilatkozta, a kormány három variációban gondolkodik: 1. megtartanák, de jóval olcsóbban. 2. Tűzijáték helyett az árvízkárosultakra költik a pénzt. 3. Egy nagyon szerény, rövidebb attrakció lenne, és az így megspórolt pénzt az árvíz sújtotta területek újjáépítésében használnák fel. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva Navracsics jelezte, hogy ez utóbbi megoldást támogatná.

A napokban megjelentek a tűzijátékpártiak is a civil oldalon (a Facebookon nekik is van már külön csoportjuk, hétfő este nyolcszáz taggal). Fő érvük, hogy a tűzijáték nemcsak viszi, hozza is a pénzt, lemondása pedig jelentős bevételkiesést okoz a vállalkozók és az állam számára egyaránt. A Napi Turizmusnak nyilatkozva a Budapest Marriott Hotel marketingese „komoly érvágásról” beszélt, a BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. illetékese pedig arról, hogy a bevétel „akár jelentősen meghaladja a költségeket”.

A Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a tűzijáték elmaradása száz-kétszázzal kevesebb vendégéjszakát jelenthet, elsősorban a Dunaparti hotelekben. Erdei János szerint ugyanakkor az árvízkárosultaknak ilyen módon nyújtott erkölcsi és anyagi segítség nehezen összemérhető a szállodaipar anyagi veszteségével. – A fővárosi vendégek az augusztus 20-i gazdag programválaszték miatt érkeznek hozzánk, s ezeknek a programoknak csak egyike a tűzijáték – mondta lapunknak a szövetség elnöke (a másik fő attrakciót, a légi parádét mellesleg a Levegő Munkacsoport szeretné lefújni, mert azzal „százezrek életét keserítik meg főleg a gázkibocsátás és a zajhatás miatt”, ráadásul balesetveszélyes).

Erdei János további szempontként hozta fel, hogy egyedi fekvése miatt a budapesti Európa egyik legkülönlegesebb és legszebb tűzijátéka, „egy emlékezetes élménnyel szegényebben fognak tehát távozni a vendégek, ha a kormány így dönt, és ennek későbbi hatását ugyancsak nehéz lenne megbecsülni”. Azt is érdemes mérlegelni, tette hozzá, hogy az 1-1,2 millió néző a tűzijáték előtt, alatt és után mennyit költ a helyszínen, és ennek mennyi az adóvonzata. „Könnyen elképzelhető, hogy a forgalmi adó összege akár jelentősebb is lehet, mint a megtakarítás” – fogalmazott a szállodaszövetség elnöke, aki az árvízkárosultak megsegítésére indult kezdeményezést egyébként nagyon humánusnak nevezte.

A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója is az élményt és az országimázst hangsúlyozta lapunknak, bár Róna Iván szerint nem jelent kevesebb vendégéjszakát Budapesten, ha elmarad a tűzijáték, mert a turisták nem a tűzijátékra jönnek, a vidékről érkezők pedig többnyire még este hazamennek. Veszteséggel inkább a vendéglátóiparban és a szolgáltatásokat nyújtók számolhatnak, de adóbevételektől is elesne az ország, amit „esetleg éppen az árvízkárosultak megsegítésére fordíthatnának”. Róna Iván szerint mindenféleképpen szükség van a bajbajutottak megsegítésére, de a tűzijátékra is. Javaslata szerint mindkét célt el lehetne érni egy szerényebb kivitelezésű tűzijátékkal is, megtalálva a módját, hogy a nézők körében gyűjtéssel segítsék az árvízkárosultakat.

A tűzijátékvita egyébként jórészt virtuális számok mentén zajlik. Pontosabban: a tűzijátékok költségét viszonylagos közelítéssel ki lehet számolni, a bevételkiesés nagysága viszont csak becsülhető.

Ami a költségoldalt illeti: a legnagyobb szabású, budapesti tűzijáték költsége nagyjából százmillió forint. A vidéki városok tucatjaiban megrendezett, kisebb rendezvényekkel együtt, összesen 200-300 millió forint közpénzről lehet szó. Az országos költségekről információnk szerint nem készült kimutatás, de számos költség megoszlik a többi augusztus 20-i rendezvény között. Amennyiben Budapesten a kormányfőhelyettes által jelzett harmadik verzió valósul meg (tegyük fel fele akkora büdzsével), és ha más városok is követik ezt a példát, akkor 100-150 millió forintnyi közpénzt spórolhatnak meg és juttathatnak el az árvízkárosultakhoz.

A másik oldalon adva van egymillió néző a fővárosban, és legalább ugyanennyi a vidéki városokban, illetve a tévékészülékek előtt. A teljes fogyasztásuk gyakorlatilag megbecsülhetetlen, mint ahogy a belőlük mint fogyasztókból, nézőkből profi táló cégek százainak bevétele is. Ennek következtében aztán azt sem tudhatjuk, mekkora a fogyasztók, illetve a kereskedők, a szolgáltatók által befizetett adóbevétel. Ezek ugyanis szétszórtan jelentkeznek attól függően, hogy a tűzijáték előtt, közben és utána hol hagyják a pénzüket a résztvevők: boltban, utcai árusnál, étteremben, hajón, kocsmában, szórakozóhelyen, buszon, vonaton, benzinkútnál, szállodában, internetezve, mobilozva és így tovább. A résztvevők persze tűzijáték nélkül is fogyasztanának, illetve - a tűzpártiak szerint - a tűzijátékot nézve is adakozhatnának.

Három emberből kettő a teljesen tűzijátékmentes augusztus 20-át részesítené előnyben a Medián legfrissebb, júniusi felmérése szerint. „A hagyományos ünnepi látványosság fontosságát az árvízkárosultak megsegítésével szemben mindössze 8 százaléknyian választották.” A felmérés szerint az emberek negyede támogatja, hogy ne maradjon el a tűzijáték, csak rövidebb és egyszerűbb legyen, majd az így megspórolt összegből támogassák az árvízkárosultakat. A Facebookon nemrégiben indult mozgalomról a megkérdezett ezer ember 84 százaléka tudott.