A meghallgatáson a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje a szocialisták előtt is megismételte: nem „távolságtartó” elnök szeretne lenni, hanem „az emberek embere”, „mert könnyen ért szót mindenkivel”. Hogy lehetek én pártkatona?! – vetette fel kérdés nélkül is Schmitt Pál a meghallgatáson, hiszen – hívta fel a szocialisták figyelmét – az alkotmány is előírja, hogy a köztársasági elnök pártsemleges. „Majd megmondják a tanácsadóim, hogy a Fideszben meglévő párttagságom fel kell-e függesszem. A pártsemlegesség pedig egy idő után bekövetkezik” – hangoztatta. Az elnök soha senkivel ne forduljon szembe. Az emberekért tegyen! – Én egyfajta egyensúlyt akarok, vitás helyzetekben inkább együttműködésre törekszem.

A szocialisták megtapsolták, aztán kérdeztek.

Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter kérdésére, miszerint ha az emberek embere szeretne lenni, mit gondol a kormánytisztviselők indokolatlan elbocsátásáról, és aláírta volna-e a Fidesz–KDNP által elfogadott törvényt, Schmitt Pál közölte: „maximálisan egyetértek azzal, hogy ezt a törvényt a köztársasági elnök úr visszaküldte”. Végigolvastam a háromoldalas indoklását. Én ezt komolyan veszem, és abban bízom, hogy akik ezt előterjesztették, a bizottságokban megfontolják az elnök indoklását, és olyan végső törvénytervezet alakul, ami elfogadható lesz... Ekkor kis hangzavar keletkezett, szocialista képviselők jelezték, hogy ez nem lehetséges, a törvényt már másodszorra is elfogadta a T. Ház. – „Ha viszont így van, látják, milyen nehéz helyzetben van a köztársasági elnök...” – reagált Schmitt Pál, hozzátéve: de az elnök indoklása nagyon komolyan megalapozott volt, jobbat akármilyen konzultáció után én sem tudtam volna. Azt is helyesnek nevezte, ha valaki az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul.

Schmitt Pál nyilvánvalóan nem emlékezett rá: múlt hétfő este maga is megszavazta a másodszorra is elfogadott törvényt – a parlamenti szavazási lista legalábbis ezt bizonyítja.

Orbán Viktor jelöltje nem tudott válaszolni érdemben arra, hogy aláírná-e a médiatörvény-csomagot, („nem szeretnék prejudikálni, nem tanulmányoztam, de a sajtó- és a szólásszabadság szent”). Sem arra, hogy mi a véleménye a Fidesz által tervezett adómódosításokról. „Olyan kérdéseket kapok, amiket legszívesebben átadnék a mellettem ülő Lázár János frakcióvezető úrnak, ez még embrionális állapotban van”. De arra sem válaszolt, támogatná-e a harmadik NATO-radar megépítését Magyarországon. – Ez speciális kérdés, nincs erre egyelőre válaszom – mondta, s aztán mosolyogva azzal fordult a kérdést megfogalmazó Vadai Ágneshez: a házelnöki pulpitusról azt érzékeli, hogy folyton beszélget valamiről a mellette ülő Szűcs Erikával, úgyhogy már megfordult a fejében, hogy „elülteti egymás mellől őket”.

Az alkotmányozás kapcsán azt mondta: „januárra–februárra föl fogok nőni a feladathoz”.

– Az MSZP-frakció BaloghAndrás államfőjelöltségét támogatja a keddi parlamenti szavazáson, mert alkalmasabbnak tartják erre a posztra, mint Schmitt Pált – közölte MesterházyAttila ameghallgatás után. Szerinte „érdekes helyzet”, hogy az MSZP jelöltjét több, összesen négy frakció tartotta alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Bár Schmitt Pál azt mondta magáról, hogy ő az „emberek embere”, meglepetésükre számos konkrét kérdésre nem adott választ, amelyek az embereket érintik. Azt sajnálatosnak tartja, hogy a házelnök egy már elfogadott törvényről, a kormánytisztviselőkről szóló jogszabályról úgy beszélt, mintha az még a T. Ház előtt lenne és lehetne rajta változtatni. Az látható, hogy egy embernek biztosan az embere Schmitt Pál, mégpedig Orbán Viktornak az embere – fogalmazott.

Lázár János a szocialisták kifogására, miszerint Schmitt Pál politikai jelölt, felidézte, Göncz Árpád az SZDSZ ügyvivője volt, Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere, Sólyom László pedig az Alkotmánybíróság elnökeként számos olyan döntésnek volt a részese, amely társadalmi vitákra volt alkalmas, mégis mindhárman kiváló köztársasági elnöki munkát végeztek.