Az államfő beszédében rámutatott: ezek a független intézmények ellensúlyt képeznek a központi hatalommal szemben az alkotmány és a törvények keretei között, így ők „a demokrácia iskolái”. Fontos az is, hogy a települési képviseletek legyenek sokszínűek, így minél több helyi erő képviseltetheti magát az önkormányzatokban.

A köztársasági elnök a tanácskozáson

Sólyom László mindezzel arra utalt, hogy a kormány önkormányzati törvénytervezete valójában lehetetlen helyzetbe hozza a kistelepülések civil szervezeteit, amelyek, ha a tervezet megvalósul, minden valószínűség szerint kiszorulnak a helyi közéletből.

Sólyom László kitért arra, hogy államfői tevékenységének öt évét „nem elefántcsonttoronyban töltötte”. Évente 2-3 alkalommal országjárásra indult, és egy-egy ilyen alkalommal az adott térség 25–30 polgármesterével találkozott, melynek során megbeszéléseik nem merültek ki a protokollban. Büszkeségét fejezte ki a tekintetben is, hogy számos határon túli polgármesterrel is találkozott. Örömének adott hangot amiatt is, hogy 1996 óta „a polgármesterek köre nem zárkózott az országhatárok közé”, ami azt bizonyítja, hogy „létezik kulturális magyar nemzet”, mert „az ország és a nemzet határai nem esnek egybe”, utóbbi sokkal szélesebb. Kiemelte, hogy a polgármesterek nemzetközi találkozói a szakmai tapasztalatcserén kívül az ötletek átadását is szolgálják, de fontos az együttlét élménye is.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy „a 20 éve lejátszódott forradalom” hozta létre a tanácsrendszerek helyett az önkormányzatokat, s az önkormányzati törvényt a rendszerváltás utáni első magyar demokratikus parlament hozta meg. Ennek értelmében a polgármesterek közvetlenül a választóktól kapják a helyi hatalmat. Az alkotmány védi az önkormányzatok hatáskörét, s autonómiát nyújt a településeknek. Mint mondta, a települések fejlődése nagyban függ a polgármesterek személyétől. „Ahol a polgármester helyén volt”, ott megfelelő volt árvízvédelmi tevékenység is, ahol nem, ott akadtak gondok.

– Az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes reformjára van szükség; a közszolgáltatási minimumot a jövőben vállalnia kell az államnak – ezt már Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondta. Közlése szerint széles feladatrendszert látnak el az önkormányzatok, infrastruktúrát és pénzügyi forrásokat viszont eddig nem kaptak eleget ehhez az államtól. Ezért meg kell vizsgálni, hogy maradjanak-e az egészségügyi és oktatási szolgáltatások minden esetben a hatáskörükben. Tállai András megemlítette, hogy ma már számos önkormányzat nem tudja finanszírozni ezeket a feladatokat, az államnak ugyanakkor anyagilag is felelősséget kell vállalnia az oktatásban.