Korántsem azonos eséllyel. Orbán Viktor állítólag már tavaly nyáron eldöntötte, hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök, ha a Fidesz nyer a választásokon. Egy brüsszeli fehér asztal melletti pezsgős beszélgetésen, még az európai parlamenti választások előtt, az EP-képviselő, olimpiai bizottsági elnök udvariasan elhárította a Fidesz elnökének felkérését, miszerint második kormányában a sport területét szánja neki. Schmitt Pál – aki svájci és madridi diplomáciai szolgálata alatt közel került a műkincsek világához – viszont a kulturális tárca elnyerésére tett utalásokat. Ezt Orbán Viktor hárította valahogy úgy, hogy „Pali, túl jó szíved van, nem tudsz ellenállni a kéréseknek, a színházigazgatók kisírnák tőled az utolsó fillért is mindenféle kulisszákra meg jelmezekre. De lehetsz házelnök.” Nem sokkal később, ha a beszélgetés részletei nem is, de a házelnökség terve nyilvánosságra került, éppen a Népszabadság címlapján. A hír mindvégig valószínűtlenül hatott. Sokan a Fideszben is csodálkoztak. „Miért tenné Orbán a magas hazai közjogi méltóságok polcára a Brüsszelben éppen az Európai Parlament alelnökévé választott politikust?”

A kétkedők elfelejtették, amit Orbán Viktor a 2002-es Fidesz-bukás után is bizonyított: nála a hála politikai kategória. A Fidesz 2007-es Nyitott kapuk kongresszusán eggyel többen aspiráltak a Fidesz-alelnökségre, mint ahány poszt volt; Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó – és Schmitt Pál, akit különös szeretet és népszerűség övezett a küldöttek között. Ismerve a belső rokonszenvindexeket, nem volt kérdéses, hogy Pelczné Gáll Ildikó esik ki. Ekkor Orbán Viktor félrehívta Schmitt Pált, aki körülbelül fél óra múlva visszalépett. Hogy a 2009-es EP-lista-vezetésen kívül mit ígért neki a Fidesz elnöke, azt azóta is homály fedi. De a köztársasági elnökséget akkor még biztosan nem.

Három év múltán, idén, április közepén Schmitt Pál mindenesetre éppen akkor árulta el, hogy házelnök lesz, amikor arról kérdezte az MTI egy salgótarjáni fórumon, hogy köztársasági elnöknek készül-e, és beszélt-e erről Orbán Viktorral. „A híreket én is láttam, ezt még egy embertől nem hallottam, ebben biztos voltam. Orbán Viktor, ő engem hazahív, hogy készüljek arra, hogy a parlament elnöke leszek, így is készülök, tanulmányokat folytatok, konzultálok. Úgy érzem, hogy ha azt bízza rám a sors, akkor az lesz. Megszoktam, hogy az előttem álló feladatot veszem komolyan. Ezt senki hivatalosan nem mondta, ezt valaki elkezdte mondani, mi most egyelőre nem posztokat osztunk, talán ezért is van a sok-sok találgatás. (...) Egyet biztosan tudok, hogy én igen jó kapcsolatot ápolok Orbán Viktorral, és közöttünk soha nem hangzott el ez a téma” –szó szerint ez volt Schmitt Pál válasza. Néhány órával később nyilatkozata „teljes mértékben való kiforgatásával” vádolta az MTI-t.

Schmitt Pál nyilatkozatának elhangzásakor viszont a lapok már arról cikkeztek (a Népszabadság április elején közölt információja nyomán), hogy Kövér László lehet a házelnök. „Az kizárt, hogy Laci semmilyen magas funkciót se kapjon a második Orbán-érában” – ez volt a fideszes alaphang, s az is, hogy „személyisége teljes súlyával fékezőleg hat” a Jobbikra a házelnöki székből. A Fidesz választmányi elnöke Schmitt Pál salgótarjáni megszólalásának napján a TV2 egyik késő esti műsorában azt mondta, ha Orbán Viktor felkérné, megtiszteltetésnek venné a házelnökséget.

Az egymásnak ellentmondó hírek jól definiálható politikai zavart okoztak Fidesz-körökben is, de – legalábbis egy ideig – Orbán Viktor hagyta ezt. Azt a döntését, hogy Schmitt Pált jelöli Sólyom László helyett köztársasági elnöknek, egy később folytatott megbeszélésen közölte egyértelműen. Ekkor a fideszes-kereszténydemokrata parlamenti funkcióosztás (ki lesz a házelnök, frakcióvezető, parlamenti alelnök?) volt napirenden. E találkozó után derült ki, hogy látszólagos az ellentmondás a házelnöki poszt körül. A kiszivárgott híreknek megfelelően Kövér László ül fel a házelnöki pulpitusra, Schmitt Pál pedig augusztus 6-án felköltözik a Sándor-palotába.

Schmitt Pálnak kijutott a sikerekből: fiatalkorában két olimpiai aranyat szerzett csapatban, majd sportdiplomataként a MOB élére küzdötte magát, és maradt húsz évnél tovább. Az EP első magyar alelnöke, az Országgyűlése elnöke, és napokon belül államfő...

Az Országházban tartott, szűk körű megbeszélésenOrbánViktor nem csak azt nyilvánította ki, hogy nem Sólyom László lesz a következő köztársasági elnök. Az is manifesztálódott, hogy a miniszterelnök nem kíván/nem képes élni a számára adatott történelmi lehetőséggel – nevezetesen hogy a méltányosság és a nagyvonalúság politikai kultúrájának alapjait lerakja Magyarországon. Személyes forgatókönyvét viszont legfeljebb csak Pokorni Zoltán megnyilatkozása zavarhatta, aki a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy ha azt kérdeznék tőle, hogy Sólyom László lesz-e másfél-két év múlva a Magyar Köztársaság elnöke, azt válaszolná, hogy nem. Ez a közvetett közlés kissé méltatlan volt, akkor is, ha állítólag „tiszteletteljes” jelzésnek szánta a hivatalban lévő államfő felé a Fidesz alelnöke. Ezzel akarva-akaratlanul elrontotta Orbán Viktor nagy pillanatát. A győztes Fidesz elnöke ugyanis másnapra kapott meghívást a Sándor-palotába, hogy Sólyom László felkérje miniszterelnöknek. A Fidesz elnöke 2002-es veresége óta készült e napra, mégis, a vakuvillanások és a kamerák kereszttüzének közepette mindenki arról suttogott, mennyire lehetett kínos a négyszemközti találkozás, s e kivételes alkalommal tudatta-e Orbán Viktor Sólyom Lászlóval, hogy számára „nincs még egy ciklus”. (Ez nem is hangzott el közöttük.) Viszont Pokorni Zoltán nyilatkozata indította el a „Sólyom for President!”mozgalmat. „Hullámokban jött, és erős volt a Sólyom László melletti lobbi” – mondták a miniszterelnökhöz közel állók. Imponáló volt az államfő újraválasztása mellett kiállók névsora. Köztük volt Tölgyessy Péter és számos jobboldali-konzervatív holdudvarhoz sorolt közéleti személyiség, így Makovecz Imre, Mellár Tamás. Utóbbi, a volt KSH-elnök, most azt mondta, nem lepte meg Schmitt Pál jelölése. Úgy érezte, hogy a Fidesz-elnökség érdemben nem foglalkozott a Sólyom László melletti kiállásukkal, „inkább nehezteltek rájuk”.

Hogy miért nem akarta Orbán Viktor Sólyom Lászlót, aki ideális jelölt is lehetne, hiszen világlátását tekintve konzervatív, a Fidesz számára gondot nem okozott, ezzel szemben jelentős szerepe volt a rendszerváltozás idején, sőt az Alkotmánybíróság első elnökeként meghatározó szerepe volt a jogállamiság kiépítésében? Meglehet, éppen ez a baj vele. Ugyanis teljes tekintélyével védi az alkotmányt, és az írott betű mellett az annak szellemiséget őrző, kibontó „láthatatlan alkotmány” első számú reprezentánsa. Orbán Viktor vélhetően nem szeretné, hogy amikor futószalagon fogadnak el alkotmánymódosításokat, a média-szuperhatóságról, az alkotmánybíró-választás új szabályozásáról törvényeket, a Sándorpalotában egy „második Alkotmánybíróság” tornyosuljon a kormány fölött. Túl azon, hogy Gyurcsány Ferenccel kapcsolatosan „csak” morális problémákat vetett fel, s hogy elítélte a fideszes parlamenti kivonulást, az Orbán Viktor vezényletével zajlott kordonbontást, fideszesek szerint további két fontos oka van, hogy nem lehet még egy ciklusa: Orbán Viktor mint alkotmányozó miniszterelnök szeretne bevonulni a történelembe. Sólyom László, az „alkotmányozás atyja” életművének ilyetén megsemmisülését nyilván nem hagyná kommentár nélkül. (Feltételezhetően kérdéses a viszonya például a Szent Korona-tan alkotmányba emeléséhez. Ha volt államfőként fogalmaz meg kritikát az alkotmányozásról, arra azt lehet mondani, hogy sértett emberként beszél.)

Úgy tudjuk, ezeknél kisebb súlyú, mégis „megbocsáthatatlan” bűne is volt. Mégpedig az, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása előtt „egyeztetett a szocialistákkal is”. Volt, aki ezt úgy értékelte, hogy „elárulta a Fideszt”. Mindamellett hallani lehetett olyan híresztelést is, hogy Baka András parlamenti megválasztásának a napján azért vett száznyolcvan fokos fordulatot a Fidesz-frakció álláspontja, mert délben Sólyom László telefonon tudatta Orbán Viktorral: lemond, ha nem lesz megszavazva a jelöltje. „S mindezt azért tette, hogy Baka András megválasztása után megdicsőült arccal elmondhassa, véget ért a Lomnici-korszak” – lehetett hallani Fidesz-körökben.

Orbán Viktor nem volt tiszteletlen Sólyom Lászlóval szemben. Bulgáriai nyaralása előtt egy nappal felkereste a Sándorpalotában, és személyesen is közölte vele, hogy nem ő lesz a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje. Állítólag a miniszterelnök látványos gesztusra is készül. A köztársasági elnöki intézmény tekintélyét, súlyát „megemeli”. Százmilliókat biztosítana a volt államfőknek, Göncz Árpádnak, Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak saját hivatal fenntartására, reprezentációra, s számukra kedves, nemes célokra.

Hogy ez a gesztus ellensúlyozza-e azt, hogy nem tekintélyes politikus vagy jogtudós költözik augusztus 6-án a Sándorpalotába?

Egy kávéházi beszélgetésen állítólag Mádl Ferenc felesége, „Dalma asszony” is elmerengett azon, méltó-e az elődökhöz Schmitt Pál. – Kevés a poszthoz – Kövér László ítélete a hírek szerint ez volt róla, és Áder Jánost ajánlotta helyette. De ez sem tántorította el Orbán Viktort, mint ahogyan más, erős fideszesek ellenállása sem. Jöttek telefonok is, de mindhiába. Kiderült, a köztársaságielnök-választást Orbán Viktor nem tekinti a nemzeti konzultációs rendszer részének. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának alapszabálya, ezen belül az 5. paragrafus 6. bekezdésének k) pontja a következőképpen rendelkezik: „A Képviselőcsoport teljes ülése a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének a javaslata alapján dönt az Országgyűlés által választott vezető közjogi tisztségek betöltőinek jelöléséről.” A pártelnök élt a felhatalmazással.

Orbán Viktornak Schmitt Pál kell, a „plebejus” elnök, „az emberek elnöke”. Aki a 2005-ös európai parlamenti választáson a Fidesz plakátarca volt, s az olimpikonok nemzeti címeres formaruhájában mosolygott. S aki most arról beszélt, hogy „emeljük fel szívünket, s vállaljunk 15 millió magyar sorsáért felelősséget”, s hogy az Országház a Szent Korona háza. Akinek kiváló a diplomáciai érzéke, ismeri a protokollt, könnyed társalgó, és ha bármelyik nemzetközi repülőtéren landol, biztosan várja egy Mercedes. Az egyik fideszes vezető egy parlamenti ablakmélyedésben azzal érvelt a miniszterelnök döntése mellett: Schmitt Pálra a fodrászom is azt mondja, „kedves, rokonszenves, jó svádájú. Miért is ne lenne jó köztársasági elnök?”