„Schmitt egyelőre csak az aggodalmakat erősítette”
Egyelőre csak az aggályainkat és a félelmeinket erősítette meg Schmitt Pál – nyilatkozta a Népszabadságnak az MSZP frakcióvezetője. Mesterházy Attila szerint bebizonyosodni látszik, hogy a miniszterelnök államfőjelöltje nem kellően szuverén személyiség és nem lesz képes ellenállni Orbán Viktor akaratának.
„Schmitt Pálnak két főnöke van: a jóisten és Orbán Viktor. Én azt várnám, hogy a kormányfő ne legyen a felettese, mert éppen az az egyik, alkotmányba foglalt feladata, hogy ellensúlyozni tudja a kormányzati akaratot”, fogalmazott. Mesterházy elmondta: Schmitt hétfői meghallgatásán remélhetőleg választ kapnak majd arra, miként tudja garantálni, hogy ellen tud állni Orbán Viktor személyes kéréseinek. „Bízunk benne, hogy Balogh András a keddi szavazáson 59 szavazatnál több voksot fog kapni majd a titkos szavazáson, különösen azután, hogy a Fidesz–KDNP és az LMP is alkalmasnak találta a jelöltünket”, tette hozzá.
Lendvai Ildikó szocialista pártelnök tegnap, az LMP-frakciónál tett látogatása után azt mondta: „lassan már arról van szó, hogy jó-e, ha a demokratikus ellensúlyok betöltésére alkalmas közjogi funkciókat Fidesz-párttagok, a Fidesz-frakció volt vagy jelenlegi tagjai töltik be”. Szerinte ez különösen fontos lett annak fényében, hogy Schmitt „a demokratikus fék funkciója helyett a fideszes törvénygyár olajozásának, gyorsítójának és akadálymentesítőjének funkcióját képzeli el, vagyis alapvetően érti félre a demokrácia működését”.
– Minden olyan országban, ahol nem prezidenciális rendszer van, a köztársasági elnök alkotmányos rendeltetése, hogy a kormányzattal szemben a fékek és ellensúlyok rendszerét alkalmazza, beleértve a pártoktól való kellő távolságtartást is – mondta a Népszabadságnak Schiffer András.
Az LMP frakcióvezetője szerintmár önmagában az, hogy a miniszterelnök levélben közölte államfőjelöltjének személyét, rossz jel, de „ezt még lehetne okvetetlenkedésnek is minősíteni”. A politikus rámutatott, hogy míg egy pártpolitikus adott szituációkban rövid távon gondolkodik, konkrét politikai konfliktusokat mérlegel, addig egy köztársasági elnöknek magasabbra és messzebbre kell tekintenie és az alkotmányos értékeket képviselnie, még akár az aktuálpolitikai racionalitással szemben is. „Sólyom László bizonyította, hogy ennek a kritériumnak megfelel. Önmagában az, hogy egy politikai erőnek kétharmados többsége van, nem igényelne különleges alkotmányos kezelést. Mégis, függetlenül a Fidesz elmúlt időszakbeli teljesítményétől, épp a kétharmados többség léte indokolja, hogy egy erős és tudatos személyiség legyen az államfői hatalom birtokosa”, mondta.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője lapunknak azt mondta: aggályos Schmitt azon kijelentése, hogy államfőként nem kíván majd ellensúlyt képezni. Ez szerinte nem is annyira burkoltan azt jelenti, hogy kiszolgálója akar lenni a Fidesz–KDNP kormánynak, ami a köztársasági elnök esetében erősen kifogásolható. „Az államfő feladata, hogy ha törvénytelenséget lát a kormányzás során, úgy féket képezzen. Az látszik, hogy Schmitt Pál esetében ebben nem bízhat senki”, tette hozzá. Mirkóczki azt mondta: az államfőnek a nemzet egységét kell megjelenítenie, egy pártembertől pedig nehezen várható el, hogy függetlenítse magát a Fidesz akaratától. „Miután Morvai Krisztinából ezúttal nem lehet köztársasági elnök, a Jobbik Schmitt Pált sem fogja megszavazni”, közölte, hozzátéve: felveszik majd a szavazólapokat, de várhatóan üresen fogják azokat az urnába dobni.
