Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor röviddel választási győzelme után megüzente, hogy nálunk befellegzett az „offshore lovagoknak”, igencsak fél szívvel kezdett harcot a kormány Magyarország talán legismertebb, „területen kívüli” cégével. A ciprusi bejegyzésű Omninvestet az tette ismertté, hogy lassan hegemón pozíciót szerzett a hazai oltóanyagpiacon, s ennek következtében évről évre adóforintok milliárdjait költötte el náluk az állam. Előbb csak az évenkénti influenzaoltások „udvari szállítói” lettek, majd a hatalmas pánikot keltő új influenza elleni vakcinát is tőlük rendelte mintegy négymilliárdért a Gyurcsány-kormány. Időközben még közös üzletbe is kezdett az állam a céggel: 2006-ban egy testreszabott pályázaton keresztül kétmilliárdot adott fejlesztésre abban a reményben, hogy a várhatóan a Közel-Keletre eladott madárinfl uenza-oltások bevételének 14 százalékát megkapva jelentős haszonhoz is jut. Információink szerint azonban az így szerzett állami bevétel utóbb a befektetés tíz százalékát sem érte el.

Az Omninvest előretörése már évekkel ezelőtt is irritálta a politikai szereplők egy részét. A biztos üzlet, vagyis az, hogy itt szinte járadékszerűen költ el milliárdokat az állam, sokak fantáziáját megmozgatta. Különösen azt hánytorgatták fel, hogy a cég tulajdonosait nem lehet megismerni. Így azt sem tudni, hogy esetleg milyen egyéb érdekek vezethetik őket, illetve hogy a náluk elköltött adóforintokból áramlik-e pénz vissza „magyarországi címekre”. Bár a politikai gyanakvás az akkori szereposztás szerint főleg az ellenzéki Fideszé volt, az átragadt a szocialistákra is, s így végül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálódni kezdett: ki is az állam legnagyobb partnere a járványellenes harcokban?

A gyanakvás azért is könnyen terjedhetett, mert igaz, a szocialista kormányok bőven költötték a pénzt az Omninvestnél, a társaságot azonban még az Antall- és a Boross-kormány fogadta el az állam fő vakcinapartnerének. De hogy kik ők, azt még bő tíz évvel később sem tudhatták meg az adófizetők. 2007-ben a Népszabadság megpróbálta feltárni, amit a tulajdonosi háttérről tudni lehetett. Eszerint: az Omninvest két százaléka a cég egyik vezetője, Laczkó Tamás tulajdona, míg 98 százaléka a Cipruson bejegyzett Sumpter cégé, amelynek ügyeit Larnacában az AJK Bureau of Consultants Ltd. intézi. 2005 októberében Zimonyi Ferenc ügyvezető a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a Sumpter szakmai befektető, de maga sem tudja, kik állnak mögötte.

A nemzetbiztonsági bizottság meghallgatta Juhász Gábor akkori titokminisztert, aki vállalta az Omninvest tulajdonosi háttérének és e kapcsolat nemzetbiztonsági kockázatainak kivizsgálását. De hogy mire jutott, azt a képviselők már nem tudhatták meg: e téma az előző ciklusban már nem került a bizottság napirendjére.

Juhász Gábor most kérdésünkre csak annyit közölt: elvégezte, amit vállalt, az eredményt eljuttatta az akkori kormányfőnek, Bajnai Gordonnak, de sem a vizsgálat tárgyáról, sem idejéről, sem eredményéről nem kívánt nyilatkozni. Érzékeltette ugyanakkor, hogy az információk ott vannak az új kormány számára hozzáférhető adatok között. Ha így is van, ahhoz aligha férnek hozzá az Omninvest-csata egykori élharcosai, például a fideszes Demeter Ervin. Ő, amikor most arról kérdeztük, hogy mi lett a bizottsági vizsgálat eredménye, sajnálkozva állapította meg, hogy a meghallgatás óta egy tapodtat se haladtak.

Az Orbán-kormányt azért nem hagyja teljesen hidegen az Omninvest-ügy. Hétfőn a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közleményben jelezte: vizsgálatot indítottak az Omninvestnek nyújtott kétmilliárdos juttatás felhasználásának vélt szabálytalansága miatt. A miniszter kabinetfőnök-helyettese, Stöckert Dávid lapunknak azt mondta: még csak most gyűjtik az adatokat a kétmilliárdos támogatás körülményeiről, de a cég tulajdonosi szerkezetét nem kutatják.

E vizsgálattal párhuzamosan a kormány kísérletet tett a kétmilliárdos befektetés visszaszerzésére is. Ebben egyebek mellett arra támaszkodna, hogy a Európai Unió vizsgálni kezdte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pénzköltési gyakorlatát, s úgy ítélte meg, hogy annak a bizonyos kétmilliárdnak egy projektcégen keresztül történt „befektetése” ütközött az uniós szabályokkal, tehát hibázott az állami szervezet. Az Orbán-kormány ezért most visszaköveteli elődje kétmilliárdos befektetését az Omninvesttől. A cég viszont azt állítja: ők nem hibáztak, a pénzt már elköltötték, s arról el is számoltak az NKTH-nak.

Ha a kétmilliárdot így nem is sikerülne visszaszerezni, egy haragos főmegrendelő elég sok egyéb kellemetlenséget is okozhat egy vakcinacégnek. Így még az is megeshet, hogy a kormány előbb készíti ki az Omninvestet, mint hogy megtudnánk, kié is volt valójában a cég.

Az Omninvest laboratóriumában