Füstölgő vita a „Cséry-égetőről”
Pestszentlőrinc csaknem húsz éve kezdeményezte a fővárosi önkormányzatnál a XVIII. kerületi Cséry-telep rekultivációját. A képviselő-testület jóváhagyásával 2003-ban a kerület és a főváros szerződést kötött arról, hogy a Cséry-telepen épülhet meg a 2009-ben átadott, ám hét éve még csak tervezett csepeli központi szennyvíztisztító iszapkomposztálója. A beruházásért cserébe Budapest egy fejlesztési csomagot ajánlott fel, amely közlekedésfejlesztést, környezetvédelmet, a terület rendezését és rekultivációját, valamint a pestszentlőrinci csatornaépítésének gyorsítását, s a Bivalyrét megvásárlását tartalmazta. Ám ezek az ígéretek csak részben váltak valóra, a mai napig sem a csatornázás, sem a közlekedésfejlesztés nem történt meg. Ezért a kerület két éve kezdeményezte a 2003-as megállapodás közös megegyezéssel való felmondását, a Fővárosi Közgyűlés pedig ennek megfelelően 2009. február 16-án döntött arról, hogy nem valósítja meg a Cséry-telepen a komposztálót. Erre az is sarkallhatta egyébként a fővárost, hogy a létesítmény ellen komoly lakossági tiltakozás bontakozott ki, melynek láttán a szennyvíztisztítót 65 százalékban finanszírozó Európai Unió is más helyszín kiválasztására szólította fel Budapestet.
A főváros ennek kapcsán két éve kezdett komolyan foglalkozni egy második – elvben az unió által is támogatott –szemétégető felépítéséről, ahol elégetnék a szennyvíziszapot, s a megtermelt hőt olcsón táplálnák rá a távfűtési rendszerre. Ráadásul ezzel a teljes körű hulladékkezelés is megoldódna. Helyszínt azonban Budapest máig nem jelölt ki, de a fentiekből nagy valószínűséggel következik, hogy a Cséry-telep szóba se jöhet. Csakhogy hiába látszottak megnyugodni a kedélyek, a közelgő önkormányzati választások újra ráirányíthatják a figyelmet az egykor szemétlerakónak épült Cséry-telep máig rendezetlen sorsára és a hasznosításával kapcsolatban időről időre felröppenő elképzelésekre. Kiváltképp, hogy a Fidesz Budapest-programja szerint is új szemétégetőre van szükség valahol a főváros déli részén.
Szaniszló Sándor XVIII. kerületi alpolgármester lapunknak elmondta, érdeklődésére tavasszal Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője válaszlevelében megerősítette, hogy fenntartja az égetőmű felépítésére vonatkozó elképzelését. Az alpolgármester szerint bár a program nem említ pontos helyszínt, a környékbeliek és a várost ismerők számára több okból is a Cséry-telep tűnik a legvalószínűbb lehetőségnek. Épp ezért a Fidesz terve nagy felzúdulást váltott ki a kerületben, a lakók újra aggódnak nyugodt kertvárosi környezetükért. Szaniszló Sándor szerint a lakossági felháborodást látva a fővárosi Fidesz ugyan cáfolni kezdte a terv létét, ám Budapest-programja 45. oldalán az alábbi olvasható: „…déli új hulladékégető megvalósítása, ahol nem a szennyvíztisztítóból származó iszap eltüntetése, hanem olcsó hőenergia nyerése a prioritás”. Mind az idézet, mind az ilyen beruházáshoz szükséges adottságok alapján valószínűsíthető, hogy a szemégetőt a Cséry-telepen építenék meg. A terület ugyanis megfelelő nagyságú, saját vasútvonala van, nehézgépjárművekkel viszonylag egyszerűen megközelíthető, de ami a legfontosabb, hogy ez az egyetlen, hasonló beruházás megvalósítására alkalmas fővárosi tulajdonban álló terület.
A kérdés tisztázására Szaniszló Sándor alpolgármester még március végére egyeztetésre hívta Tarlós Istvánt, hogy helyszíni bejáráson érzékeltesse vele, milyen negatív hatással lenne az égetőmű megépítése Pestszentlőrinc-Pestszentimre lakókörnyezetére. A megbeszélésen tisztázni lehetett volna a XVIII. kerületi Fidesz fővárosi képviselőivel is, hogy mely helyszínek jöhetnek még szóba a Csérytelep mellett, s valójában hova tervezik a szemétégetőt. Mivel a megbeszélt találkozó a mai napig nem jött létre, a XVIII. kerület továbbra sem tudja, készült-e előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat, a Fidesz tudja-e, melyek lennének a szemétégető fő beszállítási útvonalai, kapcsolódik-e a tervhez útépítési be ruházás, valamint egyeztették-e a szemétégető tervét a dél-pesti kerületek, elsősorban a XVIII. kerületi Fidesz-szervezettel, és ha igen, ők hogy fogadták a tervet?
Tarlós István érdeklődésünkre határozottan cáfolta, hogy a Fidesz által is fontosnak tartott második szemétégetőt a Cséry-telepen építenék meg. A frakcióvezető elmondta, Budapest jelenlegi hivatalos terveiben is szerepel egy dél-pesti hulladékhasznosító mű, a Fidesz – mint általa is támogatandó beruházást – csak ezt emelte át saját programjába. Ám abban a helyszínt nem nevesítették. Azt pedig már számos esetben kijelentették az elmúlt időszakban, hogy a Cséry-telepen biztos nem lesz ilyen létesítmény, ha a Fideszen múlik. A politikus épp ezért nem érti Szaniszló Sándor újabb és újabb „próbálkozásait”, hiszen „csak az nem érti mindezt, aki nem akarja”. Tarlós István arra a felvetésre, miért nem fogadta el az alpolgármester invitálását, úgy reagált: mivel húsz méterre ülnek egymástól a Fővárosi Közgyűlésben, nem hiszi, hogy Szaniszló Sándorral külön is találkoznia kell egy nem létező ügy tisztázására. A frakcióvezető többször járt ugyan a XVIII. kerületben, de útjainak nem egy felesleges egyeztetés volt a célja, hanem az ott élőkkel való találkozás.
Szemetes múlt után szemetes a jövő is?
A Cséry-telep Pestszentimre határában 1872 és 1900 között kialakított szeméttelep volt. Cséry Lajos szemétfuvarozó vállalkozó fiával közös cége, a Cséry-féle Szemétfuvarozó és Feldolgozó Gyár Részvénytársaság itt alakította ki szemétfeldolgozó üzemét. A sikeres vállalkozás a szemétből kiválogatott hulladék anyag értékesítése mellett a szerves hulladék feldolgozásával is foglalkozott, az állati csontokból enyvet főztek, a trágyát pedig talajjavítás céljára értékesítették. Cséry Lajos jó szakember volt, komoly épületeket, berendezéseket emelt, valamint megépítette a szemétbányai vasutat is. A Cséry-telep évtizedekig a szemetes, rendetlen környezet szinonimájaként szerepelt.
