Az Európai Unió Tanácsa 2007. december 6-án döntött arról, hogy a tagállamoknak 2008. december 31-ig létre kell hozniuk legalább egy vagyon-visszaszerzési hivatalt. A határozat e hivatalok feladatává tette az olyan, bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdonok felkutatásának, azonosításának elősegítését, amelyeket a büntetőeljárás során az egyes országok illetékes hatóságai befagyaszthatnak, lefoglalhatnak vagy elkobozhatnak.

Magyarországon egy 2009. márciusi kormánydöntés értelmében a vagyon-visszaszerzési hivatal a Nemzeti Nyomozó Iroda keretei között alakult meg, mindössze nyolc fővel. Kis létszáma ellenére a szervezet eddig hatékonynak bizonyult. A vagyon-visszaszerzési hivatalok eljárása ugyanis – mint azt Bereczki Zoltán, az NNI illetékes osztályvezetője elmondta – sokkal gyorsabb, és már csak emiatt is lényegesen hatékonyabb, mint a bűnözők külföldre menekített vagyonának, külföldi érdekeltségeinek feltérképezésére alkalmazott hagyományos eljárás, a jogsegély. Amikor egy ország jogsegély keretében kéri egy másik uniós tagállam rendőrségét, nézzen utána, hogy egy konkrét ügy gyanúsítottjának nincs-e cége, ingatlana vagy bármilyen más vagyona az országukban, hetekig tart, mire a kérés egyáltalán eljut azokhoz, akik érdemben foglalkozhatnának az üggyel. A vagyon-visszaszerzési hivatal eljárása mindezt órákra rövidítheti. Az Európai Unió Tanácsa e tagállamok rendőrségeinek információcseréjét gyorsítandó döntött a vagyon-visszaszerzési hivatalok felállíttatásáról. A hivatalok léte a garancia arra, hogy a más országokból érkező megkeresések (kérések) nem bolyonganak hetekig elintézetlenül az egyes országok hivatali útvesztőiben. Ma már, ha mondjuk egy magyarországi városi rendőrkapitányság arra lenne kíváncsi, hogy az egyik gyanúsítottjának van-e ingatlana Ausztriában vagy bankszámlája Olaszországban, elég felhívni vagy e-mailben megkeresnie a Magyar Vagyon-visszaszerzési Hivatalt. Ez fordítva is igaz: ha valamelyik uniós tagállam azután kutat, hogy a bűnözői nem Magyarországon fektették-e be a bűncselekményből származó pénzt, elég az itteni hivatallal kapcsolatba lépniük.

Vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben több vagyonvisszaszerzési hivatal is létezik, sőt egyes államokban a regionális rendőrségek mindegyikének van saját hivatala. A magyarországi gyakorlattal ellentétben számos európai országban nem az a büntetőeljárás legfőbb, sőt majdhogynem egyetlen célja, hogy a tetteseket elfogják és hosszabb-rövidebb időre börtönbe csukják. Sok országban a bűnüldözés filozófiája a bűncselekmény elkövetőjének elfogásával azonos súlyt helyez a bűncselekményből származó vagyonok felkutatására és viszszaszerzésére.

A hivatal (Magyarországon is) bármilyen bűncselekményből származó vagyon felkutatásában közreműködik a csalástól (ebből van jellemzően a legtöbb) a gyilkosságon át a pénzmosásig vagy a szerzői jogok megsértéséig. A hazai szervezetnek volt már százezer forintos ügye is, az eddigi legnagyobb másfél milliárd forintos volt. A Magyar Vagyonvisszaszerzési Hivatal egyéves fennállása alatt külföldről 13, a magyar nyomozó hatóságoktól 64 megbízást kapott, öszszesen több mint húszmilliárd forint értékben. Eljárásaik során azonosítottak 264 ingatlant, 310, Magyarországon és külföldön bejegyzett céget, rátaláltak számos gépjárműre és azonosítottak közel kéttucatnyi bankszámlát.

A nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatal azonban még számos gyermekbetegségtől szenved. És persze: a magyar valóságtól. Bár Bereczky Zoltán azt tartja a szervezet legnagyobb problémájának, hogy még a rendőrségen belül is csak kevesen ismerik a szolgáltatásaikat, épp ezért számos ügyben meg sem keresik őket, noha segíthetnének. Pedig volt már olyan eset, amikor délelőtt tízkor információt kaptak egy csalásról, s a hivatal kapcsolatrendszerének felhasználásával délután fél háromkor már a teljes összeget sikerült biztosíttatni Svájcban.

Nem könnyíti a hazai vagyonvisszaszerzők dolgát a hazai szabályozás sem. Sok uniós tagállammal ellentétben Magyarországon nem létezik központi bankszámla-nyilvántartó, ahol percek alatt ki lehetne deríteni, hogy valakinek mely bankokban, takarékszövetkezetekben és brókercégeknél van számlája. A rendőrség illetékesei azt szeretnék, ha a bűnös pénzek hatékonyabb felderítése érdekében nálunk is létrehoznának egy központi bankszámla-nyilvántartót. Jelenleg ugyanis közel 250 bankot, takarékszövetkezetet és brókercéget kell „körbekérdezniük”, hogy kiderítsék, egy konkrét ügy gyanúsítottjának melyik bankban van számlája. Ez szerencsés esetben is napokig tart, így könynyen megtörténhet, hogy mire sikerül tisztázni, hogy a gyanúsítottnak melyik bankban van számlája, a vizsgálat kezdetén a még azon tárolt pénzt időközben továbbutalják. És kezdődhet minden elölről.