Az AB előtt támadják meg a szakmai érdekképviseletek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt – közölte érdeklődésünkre Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Fehér az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának a jogszabály elfogadása előtt tartott ülésén is jelezte: nem tehetnek mást. Kilátásba helyezte: ha a kifogásuknak nem adnak helyt, készek az Európai Közösségek Bíróságáig menni.

A törvény szerint a központi igazgatásban dolgozó köztisztviselőket –körülbelül 65 ezren vannak – kormánytisztviselővé minősítik át, és ezután őket indokolás nélkül, két hónapos felmondási időmellett bocsáthatják el. E szabályozást az államfő is vitatta,mert amunkavállalók érdemi indoklás nélküli kirúgását az EU alapjogi chartája tiltja, ezért a jogszabályt visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. A Fidesz ezt elutasította, és csupán annyit változtatott, hogy a közigazgatási államtitkárokra és helyettes államtitkárokra is kiterjesztette az elbocsátás egyszerűsített lehetőségét.

Az alapjogi charta – miután abban a „worker“, vagyis a „munkás“ fordulatot használják – csak a versenyszférára vonatkozik, míg a közszolgálati jogviszony szabályozása a tagállamok belügye – így a Fidesz. Lehet nyelvészkedni – vág vissza a főtitkár –, de szerinte mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az EU nem csupán gazdasági és vámunió, hanem mára egységes közigazgatási és szociális tér is. A közösségen belül pedig nem kizárólag jogértelmezési probléma, hanem kultúra kérdése is – véli –, hogy miként tartják tiszteletben a munkavállalók jogait.

Amunkavállalók számára a legsötétebb és legnagyobb kiszolgáltatottságot jelentő 1930-as évek gyakorlata, a cselédtörvény időszaka tér most vissza – ezt vizionálja Fehér. Hozzáteszi:miközben a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélnek, nem hívják össze az OÉT-et, negligálják a szociális párbeszéd intézményét, kiszorítják a szakszervezeteket. Szerinte egy ilyen hatalom könnyen szalonképtelenné válhat. Ő már három levelet írt Navracsics Tibor szakminiszternek, de választ nem kapott.

A törvénymódosítás „célcsoportja” nyilvánvalóan a 6800 minisztériumi köztisztviselő – állítja Fehér. Szerinte nem kizárt, hogy akár minden második embert meneszteni fognak. Úgy látja, a kormányhivatalok rövid idő alatt siralomházhoz váltak hasonlatossá, ahol az „elítéltek“ teljes bizonytalanságban várják, hogy mi történik velük.

Ebben a helyzetben a középvezetői kar harmada már magától elhagyta a közszolgálatot, aminek súlyos következményei lesznek: a „lakiteleki kiképzettek“ ugyanis csak jó pár év alatt tanulják majd meg, mi az államigazgatás – fogalmazott a főtitkár. Fennáll a veszélye annak, hogy őszig az önkormányzatoknál foglalkoztatottakra is hasonló szabályokat vezetnek be. Fehér hangsúlyozza: mindez nemcsak a 65 ezer – vagy a helyhatóságokkal együtt már csaknem százezer – köztisztviselő belügye, mert a feladatok maradnak, s így az ügyeiket intézni kívánó polgárok szempontjából sem közömbös, mi történik a közigazgatásban.

– Valamennyi elbocsátott köztisztviselőnek azt javasoljuk, hogy kezdeményezzen pert, és a szakszervezet felkészült rá, hogy ehhez segítséget nyújtson – jelentette ki Fehér József.Miután a felmondást nem kell indokolni, a főtitkár szerint érdemes lesz arra hivatkozni, hogy a menesztés oka az érintett neme vagy életkora, például, és ekkor megfordul a bizonyítási teher, vagyis az elbocsátásra a munkáltatónak kell magyarázattal szolgálnia.

Gyakorló munkajogászok szerint ez nem igazán célravezető megoldás, mert a diszkrimináció tilalmára hivatkozva benyújtott keresetek többségét elutasítják. Ugyanakkor minden érintett szakember számára évtizedek óta evidencia, hogy a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló érdekében indokolni kell – állítják informátoraink. Ezt a követelményt tartalmazza az EU alapjogi chartája is, ám azt közvetlenül a magyar bíróságok aligha alkalmazhatják. Annak viszont nincs akadálya, hogy egy hazai bíró az európai bíróságtól erre vonatkozóan jogértelmezést kérjen. Más ezt nem teheti meg, mert az Európai Közösségek Bíróságához egy tagállam uniós szerződésekből eredő kötelezettségeinek elmulasztása miatt kizárólag az Európai Bizottság, illetve egy másik ország fordulhat. Az viszont elvileg nem kizárt, hogy a bizottságnál sikerül elérni, hogy például az alapjogi charta szabályainak figyelmen kívül hagyása miatt Magyarország ellen jogsértési eljárást kezdeményezzen.