A Fidesz garantálta: ősszel folytatódhat a voksoló forradalom

Hatvannapos lesz a kampány, miközben a jelenlegi 35 helyett csupán 15 napig gyűjthetik az ajánlószelvényeket a jelöltek és a jelölőszervezetek – így döntött a parlament.

Néhány elem híján elfogadta a parlament a Fidesznek az őszi helyhatósági választásokat előkészítő csomagját. A helyi testületek karcsúsítását célzó törvény után tegnap döntöttek a választási eljárási szabályok korrekciójáról, a kisebbségi képviselők számának csökkentéséről. Döntöttek az OVB választott tagjainak azonnali lecseréléséről, így már csak két, viszonylag kis terjedelmű előterjesztés maradt hátra: az alkotmányt, illetve az önkormányzati törvényt azért módosítanák, hogy a településeken ne csak a helyi képviselők közül kerülhessen ki az alpolgármester. Ez utóbbiakról várhatóan a jövő héten szavaznak a képviselők.

Az LMP-s Vágó Gábor megkongatta a vészharangot – elfogadhatatlannak tartják a választójogi törvény módosítását
Az LMP tegnap megkongatta a vészharangot – elfogadhatatlannak tartják a választójogi törvény módosítását

A tegnap elfogadott előterjesztés szerint a kampány 72 napról hatvanra rövidül. Az alkotmány alapján a helyhatósági választásokat októberben kell megtartani, és az ünnepnapok miatt 3-a, 10-e, illetve 17-e jöhet szóba. Az új szabályozás szerint tehát az államfőnek, ha a lehető legkorábbi időpontot kívánja választani, augusztus 3-ig kell döntenie. Sólyom László mandátuma 4-én lejár, s elképzelhető, hogy a szavazás napjának meghatározását az utódjára hagyja, ám abban az esetben már csak két lehetséges időpont lesz.

Ennél azonban több változásra kell felkészülni. A jelöltek, illetve a jelölőszervezetek számára a legfontosabb, hogy jelentősen csökken az ajánlószelvények gyűjtésére biztosított idő. Az eredeti előterjesztés szerint – a korábbi öt héttel szemben – ez nem egészen tíz nap lett volna, amit az ellenzék heves tiltakozásának hatására még hat nappal megtoldottak. Ez a kisebb pártok számára – különösen a városokban, illetve a megyei közgyűlési mandátumokért folyó versenyben – még így is túl kevés lehet, ám a kormányoldal ennél több engedményre nem volt hajlandó. Kisebb mértékben módosulnak a kampánycsend szabályai is: csak a választás napján lesz tilos a politikai marketing.

A kisebbségeket érinti, hogy őszszel az eddiginél alacsonyabb létszámmal alakulnak meg a kisebbségi önkormányzatok. A településeken – a mostani ötfőssel szemben – eredetileg háromtagú testületek jöttek volna létre, ám ezt négyre emelték. A megyei testületek jelenleg kilenc emberből állnak, amit ötre csökkentettek volna, míg a kompromisszumos javaslat szerint hét főt kell választani. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma ugyancsak mérséklődik: például a maximális létszámú, 53 tagú közgyűlés csak akkor jöhet létre, ha az adott kisebbség több mint ötszáz településen rendelkezik helyi önkormányzattal, míg eddig ehhez kétszáz helyi testület is elég volt.

A parlament várhatóan a jövő héten elfogadja az alpolgármesterek választásával kapcsolatos előterjesztéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzat mindenkori többsége tetszése szerinti számban hozzon „kívülről” a városvezetőnek helyetteseket. Ők a képviselő-testületi üléseken nem rendelkeznének ugyan szavazati joggal, az ellenzék mégis aggályosnak tartja, hogy a választáson nyertes pártok külső emberekkel erősítsenek. Ugyancsak támadták az OVB-re vonatkozó elképzelést, amely szerint a testület választott tagjait minden országos – tehát parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti – választás előtt megújítanák. Ezt tegnap elfogadta a parlament. Az ellenzék szerint ezzel a Fidesz az OVB jelenlegi tagjait akarja eltávolítani, ami sérti a jogbiztonságot, és ezért alkotmányosan is aggályos. Ugyanakkor a területi és a helyi választási bizottságok tagjai maradhatnak, miközben az önkormányzati választáson éppen ezeknek a testületeknek lesz nagyobb szerepük.

A leginkább vitatott változásokat az önkormányzati képviselők választásáról szóló, s már hatályos törvény hozta. Az új szabályok szerint a képviselők száma mindenütt csökken, de a tízezer főnél népesebb városokban – amelyekben a pártok, illetve civil szerveződések listákról is bekerülhetnek a testületekbe – elsősorban a kompenzációs mandátumok számából faragtak le. Eddig az ellenzék a képviselői helyek legalább negyven százalékát akkor is elvitte, ha egyetlen egyéni körzetben sem nyert, az őszi választáson azonban be kell érnie a mandátumok legfeljebb harminc százalékával.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.