Eddig a jelelőbizottságba valamennyi frakció egy-egy tagot delegálhatott, és csak konszenzusos jelöltet állíthatott. A Fidesz e helyett nyolcfős grémiumot hozna létre, amit Sólyom önmagában nem tart alkotmányellenesnek. Az új szabályozás azonban nem tartalmazza, miként kellene létrehozni az alkotmánybíró-jelölő bizottságot. Ezért csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a testületben valamennyi frakció a létszámának arányában kapna helyet. Sólyom ezt súlyos hiányosságnak tartja, mert a bizottság összetételét – de nem a létszámát – magában az alkotmányban kellene szabályozni. Mivel az AB gyakorlata szerint az alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt, az államfő csak az Országgyűlésnek küldte vissza a törvényt.

A köztársasági elnök álláspontja egyébként az, hogy sem a jelenlegi, sem az új szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, mert az alkotmánybírákat más szerv érdemi közreműködése nélkül csak Magyarországon és Lengyelországban választja a parlament. Így arra kérte a képviselőket, lépjenek túl a jelenlegi szabályozási koncepción, és érdemben változtassanak az alkotmánybírák kinevezésének rendjén. „Álláspontom szerint a leginkább megfelelő megoldás az lenne, ha a bírák megválasztásának, illetve kinevezésének joga megoszlana az Országgyűlés, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a köztársasági elnök között”, írja levelében.

Ragaszkodik a Fidesz ahhoz, hogy július 19-én alkotmánybírókat tudjon választani az Országgyűlés – jelentette ki Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Felhívta a figyelmet az államfő azon megjegyzésére, amely szerint az alkotmánybírák választásának hatályos szabályozása nem vált be. Tehát szerinte helyes elképzelés, hogy más módszerrel próbálkozzanak.

Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait, mert ez mutatja, hogy Sólyom László is aggályosnak tartotta ugyanazokat a dolgokat, mint a szocialista frakció – nyilatkozta Mesterházy Attila frakcióvezető. Szerinte láthatóan sok hibához vezet az a fajta kapkodás, amit a Fidesz folytat. Ezért is hívták fel a kormánypártok figyelmét arra, hogy nem képviselői önálló indítványként kellene ezeket a javaslatokat beterjeszteni és nem kellene megkerülni az államigazgatás és a nemzeti érdekegyeztetés fórumait.