A közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok a jövőben „szakmai vezetők” lesznek, és a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan adott esetben indoklás nélkül elbocsáthatók – ezt tartalmazta Répássy Róbert (Fidesz) igazságügyi államtitkár módosító indítványa, amelyet aSólyom László által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényhez nyújtott be tegnap, a parlamenti zárószavazás előtt. Az államfő azért küldte vissza a kormánypártok által megszavazott törvényt, mert nem értett egyet azzal a rendelkezéssel, amely szerint a tisztviselőket indoklás nélkül lehetne elbocsátani a minisztériumokból és a központi állami szervekből. Sólyom átiratában utalt arra az ellentmondásra is, hogy amíg a minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható, addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú felmentési szabályai irányadók. A Fidesz a mostani módosító javaslatot úgy indokolja: nem állja meg a helyét Sólyom László indoklásának az az eleme, hogy a szabályozás nem áll összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely tiltja az indokolatlan elbocsátást. Répássy ezzel vitába szállva azt írta: az EU munkajogi irányelvei csak a versenyszférára vonatkoznak, a tagállamok közszolgálati alkalmazása pedig az uniós ország belügye. A javaslat eleget tesz az államfő levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét – írta indoklásában Répássy.

A múlt héten, amikor az elnök visszaküldte a törvényt megfontolásra, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: a törvény nem alkotmányellenes, mert akkor az államfő az AB-hez fordult volna. Tegnap a politikus azt mondta: igyekeztek akceptálni az államfő javaslatát. Kérdésünkre, hogy épp ellenkező előjellel módosítják a törvényt, mint ahogy azt Sólyom László javasolta, a frakcióvezető úgy válaszolt: az államfő azt írta, hogy ha egy ilyen döntés születik, nem helyes, ha kimaradnak a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok, s ők eszerint jártak el. Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető a szavazás előtt azt mondta: az, hogy a köztársasági elnök egy hét alatt már két jogszabályt is visszaküldött a parlamentnek megfontolásra, bizonyítja, hogy azok az aggályok, amelyeket a szocialisták megfogalmaztak, beigazolódni látszanak. „Mi továbbra is alkotmánysértőnek tartjuk, hogy tisztviselőket indoklás nélkül kirúghatnak. Épp ezért megfontoljuk, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk”, mondta.

Az esti parlamenti záróvita során az LMP sérelmezte, hogy érveiket „lesöpörték”, a kormánypártok célja nyilván az, hogy a kormánytisztviselők „engedelmes mamelukok legyenek”. „Ami történt, cinizmus!”, hangoztatta Szilágyi Péter. Lamperth Mónika (MSZP) újból közölte: a törvény „embertelen és a politikai tisztogatásról szól”. A Jobbik részéről Bertha Szilvia arról beszélt, hogy ez „diktatórikus törvény, amellyel könnyen vissza lehet élni”.

– A köztársasági elnök úr szerint az alkotmányosság kritériumainak megfelel a törvény. Minden képviselőnk elkötelezett egy pártatlan, magas színvonalon teljesítő közigazgatás mellett. A Jobbik száznyolcvan fokos fordulatot vett, a szocialistákkal kart karba öltve a jelenlegi status quo fenntartásában érdekelt. Nem kellene összeesküvés-elméleteket felépíteni, amelyek szerint politikai tisztogatást akarunk – így reagált a vitában elhangzottakra Navracsics Tibor közigazgatási miniszter.

Az Országgyűlés végül 254 szavazattal 96 ellenében megszavazta Répássy Róbert módosítását. Ha Sólyom László a törvénynek ezt a változatát sem fogadja el, még elküldheti azt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre. A testület soron kívül tárgyal a jogszabályról, és ha alkotmányellenesnek találja, akkor az harmadszorra is a parlament elé kerülhet.