– Akár tizennyolc olyan, szakmai szempontból kifogásolható ügyet tudnék mondani, amiért meneszteném az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetőjét, az ártérre épített miskolci bevásárlóközpontnak kiadott engedély csak egy ezek közül – mondta tegnap miskolci tudósítónk kérdésére válaszolva Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. Az elmúlt hetek esőzései miatt hatalmas árhullám pusztított az észak-magyarországi folyószakaszokon, s az egyik legkritikusabb helyzet Felsőzsolcán alakult ki: itt a házak nyolcvan százaléka víz alá került. Szakértők szerint a hétezer lakosú, Miskolchoz közeli városban nemcsak a védekezés szervezetlensége, de a közeli ártérre, a borsodi megyeszékhely határában két évvel ezelőtt épített bevásárlóközpont, és a települést elkerülő M30-as út „viszszaduzzasztó” hatása is hozzájárulhatott a katasztrófahelyzethez.

Illés Zoltán véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy egy bevásárlóközpont ártérre épüljön: ez nemcsak azért probléma, mert az áruházak víz alá kerültek, de mint „műtárgyak”, akadályozták az áradó Sajó elvonulását. Az államtitkár közölte, hogy birtokában van az elsőfokú hatóság, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata, amelyben nem járultak hozzá az építkezéshez, épp az árvízvédelmi szempontokra hivatkozva. Később a beruházók fellebbeztek a döntés ellen, s a másodfokon eljáró országos főfelügyelőség végül – bizonyos feltételeket szabva –megadta a vízügyi engedélyt az építkezéshez.

– Lehet, hogy jogilag minden rendben volt, a szakmai szempontokat azonban nem lehet semmilyen más érdekre hivatkozva felülírni – mondta Illés Zoltán, aki szavai szerint hamarosan törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy a jövőben ilyen ügyekben semmilyen körülmények között ne lehessen felülbírálni szakmai szempontokat. Közölte: kivizsgálják azt is, hogy a néhány évvel ezelőtt épített M30-as út Miskolcot és Felsőzsolcát elkerülő szakasza mennyiben akadályozta a védekezést, a műút itt ugyanis egyfajta gátként működve nehezítette a folyó árhullámának levonulását. Kérdés az is, miért nem úgynevezett pilléres híd épült a Sajó fölé, s miért kellett itt a meder egy részének feltöltésével tovább szűkíteni a folyó keresztmetszetét – mondta az államtitkár. Hozzátette: sok településnek azért nincs árvízvédelmi terve, mert az több százezer forintba kerül, s a kisebb falvaknak erre sincs pénzük. –El kell érni, hogy az ország mind a háromezer-kétszáz településének legyen vészhelyzetre forgatókönyve, s ezt állami forrásokból fizessék.

Filotás Ildikót, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség menesztett igazgatóját, s az észak-magyarországi felügyelőség vezetőjét tegnap nem sikerült elérnünk. Gillemot Katalin, a miskolci ártéri részen épült egyik hipermarket, az Auchan szóvivője elmondta: az érintett területet 2004-ben jelölte ki az önkormányzat kereskedelmi övezetté, itt vásároltak meg egy területet, ahol 2008 novemberében nyitották meg az üzletüket.

– Nem kétszer két méteres barakkról van szó, elhiheti: minden előírást betartottunk, hogy megvédjük a épületet – mondta a szóvivő. Szavai szerint az építkezés megkezdése előtt az országos vízügyi főfelügyelőség előírásait figyelembe véve külön védvonallal vették körbe az áruházat, s a terepen kavicsos réteget építve gondoskodtak a víz elvezetéséről is.

– Ekkora mennyiségű esővel nem lehetett mit kezdeni – állítja a szóvivő. Az elöntött, s a takarítási munkák miatt még mindig zárva tartó miskolci Auchanban a kárfelmérés még tart: ha nem tudják újra megnyitni a hipermarketet, négyszáz dolgozó munkahelye kerülhet veszélybe. Névtelenséget kérő borsodi vízügyes szakemberek érdeklődésünkre azt állították: Felsőzsolcát akkor sem lehetett volna megvédeni az árvíztől, ha nem épül meg a bevásárlóközpont és a várost elkerülő út.

– Felsőzsolca ártérre épült, egy szűk folyóvölgybe. Egyetlen pontja biztonságos, a várdomb, ahová több száz éve telepedtek le az első lakók. Ez a része a városnak most is száraz maradt, csakhogy az elmúlt évtizedekben kétezer ház épült köré, amit elöntött a víz – mondta az egyik vízügyi szakértő. Hozzátette: nem bűnbakokat kellene keresni, hanem elfogadni hozzáértő szakembereknek azt az álláspontját, hogy tározók nélkül, továbbá védvonalak hiányában ekkora csapadékmennyiséget nem lehet már biztonságosan levezetni azokon a folyókon, amelyektől az évek során beruházások, építkezések, mezőgazdasági művelés miatt szinte teljesen elvették a biztonságot nyújtó, a gátak mögött elhelyezkedő hullámteret.

Mint megtudtuk, nemcsak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetőjét, de a régiós felügyelőségek irányítóinak többségét, s a vízügyi igazgatóságok vezetőinek egy részét ismeneszteni akarja Illés Zoltán, aki kijelentette: „Huszonöt éve kísérem figyelemmel ezt az ágazatot, mindenkiről tudok mindent, még egyes feleségek cégeit is ismerem, engem nem lehet megvezetni, a személyi döntéseim megalapozottak”. Az államtitkár azt mondta: alaposan átgondolta, hogy a jövőben kikkel akar együtt dolgozni.

Az ártérre épített áruház az elmúlt napokban víz alatt állt