Az Orbán-csomag 29 pontja közül az egyik az „adózás alá nem vont kereset” fogalmának bevezetését javasolja. A miniszterelnök bejelentése szerint a jövőben, ha valaki adózott jövedelemből magánszemélyként munkalehetőséget biztosít másnak, akkor a munkát végzőnek nem kell ez után adót fizetnie.

Milyen munkák jöhetnek szóba?

Bizonyára idetartoznak majd az olyan házimunkák, mint a takarítás, a kertészkedés, a gyermekfelügyelet vagy az idősgondozás. Mivel a javaslat részletei még nem ismertek, nem tudható, hogy ezt a kört milyen tágan értelmezi majd a jogalkotó, illetve – ismerve a nép leleményességét – milyen módon próbálják a későbbiekben kihasználni az ügyeskedők. A kormányfő egymondatos meghatározásába jelenleg ugyanúgy belefér az autó javíttatása, mint a lakás felújítása során elvégzendő munkák is a vízvezeték-szereléstől a szobafestésig. Akár e körbe tartozhat az egykoron népszerű kalákázás továbbfejlesztéseként egy családi ház felépítése is. Meglepő lenne, ha az adómentességet ilyen tágan értelmeznék.

Gondozószolgálat a Ferencvárosban. A jövőben jobban megéri házimunkásként dolgozni?

Ugyanakkor azt nem lesz könnyű megindokolni, hogy a bébiszitternek miért nem kell adóznia, és miért kell az üvegesnek. Orbán Viktor vonatkozó pontjából csak annyi derül ki, hogy ezekben az esetekben a „munkáltató” magánszemély, a munkáért adózott jövedelméből fizet, de nem derül ki, hogy a munka elvégzője is csak magánszemély lehet-e. Valószínűleg igen. Kérdés, hogyan döntenek azok, akik ma még vállalkozási formában végzik a mentességre kijelölt tevékenységet. Felszámolják a vállalkozásukat? A javaslat azt mondja ki, hogy az adott munkák után a „munkavállalóknak” nem kell majd jövedelemadót fizetniük, de kérdés, mert a bejelentés e tekintetben homályos, hogy a „munkaadónak” kell-e valamilyen járulékot fizetnie utánuk. A felvetés logikája alapján gyaníthatóan nem, hiszen „itt az államnak már nincs semmi keresnivalója”.

A javaslat népszerű, mert az emberek többsége, különösen a nehéz helyzetben lévők, a jelenre koncentrálnak, és nem a jövőjük biztosítására. Nem kell adót fizetni – ez jó hír számukra, és jó hír azoknak, akiknek rossz érzésük van amiatt, hogy feketén foglalkoztatnak, esetleg tartanak az adóhatóságtól. Az „adózás alá nem vont kereset” rögzíti és szentesíti: sokan úgy végeznek rendszeres munkát, hogy közben kimaradnak a társadalombiztosítás rendszeréből. Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatottak nyugdíját miként határozzák meg.

Természetesen a kormány mondhatja azt, hogy ez az öngondoskodás terepe, innentől kezdve az adott munkavállalóra lesz bízva, milyen módon gondoskodik a nyugdíjas éveiről. A másik megoldás: az előző ciklusban bevezették az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis azt aminimális öszszeget, amelyet az egészségügyi ellátások érdekében a nem biztosítottaknak is fizetniük kellett. Hasonló bevezethető a nyugdíjbiztosításban is. Mindössze egy biztos: a javaslat szakít azzal az elvvel, hogy minden jövedelem után fizetni kell. Erre nyilván az a válasz, hogy nem érdemes szélmalomharcot vívni, ezekben a munkaviszonyokban nincs esély a legális viszonyok megteremtésére.

Nincs értelme sok tízezer embert adócsalás vádjával fenyegetni, miközben az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet érdemben amúgy sem képes fellépni. Hasonlóan ahhoz, amikor a Gyurcsány-kormány a borravalót akarta bevonni az adózási körbe, és lám, nem ment vele semmire. Persze van különbség: a pincérek a jövedelmük egy része után valóban nem fizetnek adót, de a biztosítási járulékokat fizetik utánuk.

– Ez a mondat a miniszterelnök beszédében azt jelenti, hogy az eddig az adózást elkerülő ház körüli munkákat egyszerűsítsük és tegyük adómentessé. Ez életveszélyes lenne: ki mondja meg, hogy egy vállalkozó szereli-e a vízcsapot vagy egy ház körüli munkákban segítő alkalmi munkás? Nem húzható meg határ, ki hová tartozik majd – mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adószakértője. Hozzáteszi: az sem mellékes, mi lesz az adómentességet élvező alkalmi munkás nyugdíj- és egészségbiztosításával. Az adószakértő szerint nem lehet érv az adómentességre az, hogy valaki az adózott pénzéből munkalehetőséget biztosít. – Ha ezt a logikát követnénk, akkor a földművesen és a bányászon kívül mindenkit ki lehetne vonni az adózás köréből – magyarázza Vámosi-Nagy, hozzátéve: az adózott jövedelmünkből veszünk kenyeret, aminek áfatartalma van. – Ha egy embernek papíron nincs jövedelme, mert néhány magánszemélynél takarítást vállal, akkor az adóhatóság kérdésére, hogy miből vette az autóját, nincs válasz – teszi hozzá.

Ezek az adószakember érvei. Nézzük mindezt más szempontból: takarítás, idősgondozás, gyermekfelügyelet –ezek jellemzően olyan munkák, amelyeket nők végeznek otthon. Ha a nők munkába állnak, akkor általában egy második nő lép a család életébe: a feketén alkalmazott segítő. Őket eddig sem védte semmi, ezután sem fogja, tehát feltehetnénk a kérdést: nem lenne jobb inkább elfogadni azt a tényt, hogy vannak munkák, amelyeket jellemzően a feketezónában végeznek, és kifehéríthetetlenek? Nos, a nemzetközi trendek nem ebbe az irányba mutatnak.

Az Európai Parlament Gazdasági és Szociális Bizottsága szerint a háztartási munkát professzionalizálni kellene. Erre azért is szükség van, mert egy jelentés szerint az ilyen munkák az iparosodott országokban a teljes foglalkoztatottság 5-9 százalékát teszik ki. Tegyük hozzá: nem csak adózási és biztosítási szempontok léteznek.A felelősség is így határozható meg igazán: a munkaadó család ugyanis olyasvalakire bízza idős hozzátartozóját vagy gyerekét, akiről nem tudja, hogy valóban alkalmas-e ilyen típusú feladatok elvégzésére. A professzionalizálást indokolja, hogy ezek a szolgáltatások ellenőrizhetők legyenek.

– A miniszterelnök beszédében elhangzott, adózás alá nem vont kereset fogalma és az alkalmi munkavállalás, azaz az egyszerűsített munkavállalás két külön dolog – mondja Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Az idénymunkák és az alkalmi munkák nem adórendszeren kívüliek. Amiről a miniszterelnök beszélt, olyan munkák, amelyeket tipikusan magánszemélyek végeztetnek általában a háztartásban, a kertben.

– Ha én az adózott jövedelmemből segítséget kérek ahhoz, hogy vigyázzanak a gyerekemre, akkor annak, akit ezért fizetek, már nem személyijövedelemadó-köteles a jövedelme. Nem megkerüljük tehát az adórendszert, hanem azt mondjuk, hogy az államnak az ilyen típusú tranzakciókhoz nincs köze – fogalmaz Czomba Sándor, aki közölte: egészség- és nyugdíjbiztosítása pedig úgy lesz, hogy a munkavállaló köt magának. A különbség annyi lesz, hogy míg eddig a munkát adó és a munkavállaló is adót került (csalt), addig egy új foglalkoztatotti státusz bevezetésével az állam leveszi róluk azt a terhet, hogy csalást követtek el. Ez nemcsak a pénzmozgásokat teszi láthatóvá, hanem legalizálja is azokat – így Czomba Sándor.

Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e valamiféle jövedelemkorlát, ami fölött már adózási körbe kerül valaki, Czomba Sándor szerint nehéz napi bérlimitet húzni, hiszen másként keres egy budapesti takarítónő és másként egy beregi.

Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet tudományos főmunkatársa azt mondja: a korábban kék könyv néven ismert alkalmi munkavállalói könyvet azért is vezették be 2005-ben, hogy a háztartás körüli munkákat fehérítsék, de a célt mégsem érték el. A kudarc egyik oka szerinte, hogy a kék könyvhöz kapcsolódó adókedvezmény túl kicsi volt.

Frey szerint abból kéne a jogalkotónak kiindulnia, hogy a háztartás keretei között végzett munkák bekerüljenek a szervezett munka világába.

– Érdekeltté kellene tenni mindkét felet, s ehhez eszköz lehetne a valódi adókedvezmény – mondja Frey Mária, hozzátéve: még a Czomba Sándor által elmondottakból sem világos, hogy pontosan mit is ért a Fidesz az adózás alá nem vont kereset fogalmán.