Kiépült a központi szabálysértési nyilvántartás teljes rendszere – jelentette be hétfőn Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

A múlt év végéig az állam kizárólag az autósok szabálysértéseit tartotta nyilván. Aki lakott területen 50 helyett 70-nel hajtott, amellett, hogy megbírságolták és büntetőpontot kapott, bekerült egy országos nyilvántartásba. Ha két éven belül újra szabálytalankodott, már visszaesőnek számított. Ellenben a „megélhetési tolvaj”, aki csak 19 900 forintnyi értéket lopott (ha elfogták, ha bejelentették, ha a lakóhelye szerint illetékes jegyző foglalkozott az ügyével, és ha meg is bírságolta), másnap újra lophatott. A lakóhelye szerint illetékes jegyző memóriáján múlt a sorsa.

Országos, bárhonnan elérhető nyilvántartás hiányában, ha a jegyző emlékezett rá, vagy a saját nyilvántartásából előkotorta az iratokat és észlelte, hogy a megbírságolt lakos hetente lopott valamit, amit aztán orgazdáknak eladott, átadhatta az ügyet a rendőrségnek. A kis értékre elkövetett lopás ugyanis nem minősül szabálysértésnek akkor, ha azt például napi, heti rendszerességgel, üzletszerűen követik el, és akkor sem, ha a tolvaj lakásból vagy akár csak egy kerítéssel körbezárt udvarból lopott.

A jegyzők azonban – kevés kivételtől eltekintve – nem vizsgálták a szabálysértő tolvajok bűnügyi előéletét, nem nyomoztak és nem is bírságoltak. Egyfelől azért nem, mert a lopásokat többnyire máshol követték el, nem a lakóhelyükön, így nekik nem kellett szembenézniük a meglopott lakosok haragjával. Másfelől pedig tudták, hogy a szabálysértésért náluk feljelentett tolvajok legtöbbje segélyből, feketemunkából és kisebb lopásokból él. Úgyse fizetik be a bírságot, ha megbüntetik őket, ha mégis, a büntetést újabb bűncselekményekkel teremtik elő.

Ennek a gyakorlatnak kívánt véget vetni a Bajnai-kormány azzal, hogy egyfelől viszszaadta rendőrségi hatáskörbe a szabálysértési értékhatár (20 ezer forint) alatti vagyon elleni jogsértések nyomozását, másfelől létrehozta a központi szabálysértési nyilvántartást. Ma már, ha a rendőr elfog vagy tetten ér egy tolvajt, a nyilvántartásból azonnal megismerheti a bűnügyi és a szabálysértési előéletét is. Így a notórius tolvajok ügye más megítélés alá kerülhet, mint az egyszer-kétszer megbotlottaké.

Az Orbán-kormány azonban még továbbmegy. Pintér Sándor belügyminiszter előre jelezte nyilvános felszólalásaiban, hogy a kormány elzárással büntetné a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit. A többségük segélyből él, semmi értelme pénzbüntetéssel sújtani őket, mert vagy nem fizetik be, vagy újabb bűncselekményt követnek el, hogy kifizethessék a büntetést. A kormány szándéka szerint a köznyelvben „piti tolvajoknak” vagy éppen „megélhetési bűnözőknek” nevezetteket legfeljebb 90 nap elzárással büntetheti a bíró, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát.

A központi szabálysértési nyilvántartásból kiderül a tolvaj „előélete”