Narancsuralmi rendszer?
A működőképesség határára jutott a magyar állam, ezért „politikai mutyik” helyett most egyértelmű döntésekre van szükség Lázár János fideszes frakcióvezető szerint, aki tegnap arra kérte a civil szervezeteket: „alakítsanak ki véleményt arról, hogyan létezhet az, hogy egy jól működő demokráciában hiányzik két alkotmánybíró, és nincs például elnöke az ÁSZ-nak sem. Kéri ezt azoktól a szervezetektől, amelyek tiltakoztak az ellen, hogy a Fidesz erősen csorbítaná az ellenzék jogosítványait az alkotmánybírák jelölése során. Tudni kell, hogy alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többségével lehet választani, ez a mostani erőviszonyok miatt nem okoz gondot. A Fidesz mégis továbbmenne: megváltoztatná az erőviszonyokat a jelölő testületben. A demokráciát féltő Lázár viszont elfelejti, hogy például az alkotmánybírák esetében évek óta azért van patthelyzet – ha úgy tetszik, politikai mutyi –, mert a pártok, így a Fidesz sem volt képes megállapodni egyetlen vállalható személyben sem. Hat éve például azért futottak zátonyra az egyeztetések, mert a Fidesz nem akarta elfogadni a koalíció két jelöltjét (Majtényi Lászlót és Halmai Gábort), holott még az MDF is belement abba a kompromisszumba (mutyiba?), hogy a megüresedő harmadik helyre a Fidesz-jelölt Pokol Béla kerüljön. Répássy Róbert – most igazságügyi államtitkár – akkor azt mondta: „nincs automatikus jelölés”. Ami meg most van, azt Schiffer András LMP-s frakcióvezető tegnap úgy jellemezte: az alkotmányos demokrácia félreértése, egyfajta jogállami ellenforradalom az, ami zajlik. „Nem a nemzeti együttműködés rendszere, hanem narancsuralom kiépítése történik”, tette hozzá. Tegnap a Fidesz saját képviselőjét, Domonkos Lászlót jelölte az Állami Számvevőszék elnökének. Tehát pártpolitikus őrködik majd többek között a pártok működése felett is. Igaza van Lázárnak: lejárt a politikai mutyik időszaka. Új korszak kezdődött.