Az államfő utalt ugyanakkor az AB ellentmondásos gyakorlatára is. A testület egyik döntése szerint „a közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül (…) lehetne megszüntetni.” Egy másik határozatban viszont kimondták: a felmondás indokolási kötelezettsége olyan munkavállalók többletvédelmét szolgáló kedvezményszabály, amelyre senkinek sincs alkotmányos joga.

Sólyom levelében kiemelte azt is, hogy a közszolgálati jogviszony és a munkaviszony között lényeges különbség van a tekintetben, hogy míg a köztisztviselő szigorúan szabályozott jogi keretek között vállal állást, a munka törvénykönyve a felek számára a foglalkoztatás körülményeinek megállapítását illetően elvileg nagyfokú szabadságot biztosít. Ezt a különbséget az állam úgy kompenzálja, hogy a közszolgálati jogviszonyban dolgozóknak kötelező kedvezményeket állapít meg, s garantálja a nagyobb felmentési védelmet. A most elfogadott szabályozás szerint viszont a közszolgálatban a versenyszféránál is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek az emberek.

A törvény aránytalan és átgondolatlan választ ad egy valóban létező jelenségre – állítja Sólyom. Az indokolás szerint a felmondás szabályait azért kell módosítani, mert az elbocsátott köztisztviselők –miután a menesztést valós okát a munkáltató nem tudja igazolni –a bíróság előtt gyakran pert nyernek. Erre az államfő szerint nem az a megoldás, hogy egy „összetett probléma valamennyi terhét differenciálatlanul a mostani köztisztviselői kar egy részére” hárítsák. Ráadásul ha ez történik – véli –, „a politikai szándékokkal szembeni szakmai és jogi érvek megjelenésének lehetősége is veszélybe kerül”, aminek hosszabb távon maga a kormányzás látná kárát.

Az államfő azt is kifogásolja, hogy a helyettes államtitkárok esetében a korábbi szabályok érvényesek, vagyis a felmentést továbbra is indokolni kell. Ez „valóban jelentős rendszertani következetlenség és aszimmetria, és teljesen indokolatlan szabályozás”. Ezt azonban szerinte nem úgy kell orvosolni, hogy a helyettes államtitkárok esetében is megszüntetik az indokolási kötelezettséget.