A Fidesz maga alá gyűrné a közmédiumokat
„A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében” – olvasható a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által a parlamenti választás óta benyújtott immár negyedik alkotmánymódosítási javaslatban. Az előterjesztők indokolása szerint „alkotmányos intézménnyé” váló közmédiumok fenntartása állami feladat, és „a médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek”.
A Fidesz tehát – amint azt sejteni lehetett – fenekestül felforgatja a közszolgálati médiában eddig kialakult rendszert. Egy másik törvénytervezet szerint először összevonnák az ORTT-t a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, s egységes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hoznak létre. Így egyetlen kézbe kerülne a tartalom, illetve a sugárzás technikai feltételeinek szabályozása. A hatóság – a kormány politikájának megfelelően – biztosítja az elektronikus hírközlési piac zavartalan működését, a tisztességes verseny feltételeit, valamint „az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának” felügyeletét. A szervezet elnökét a kormányfő nevezi ki, és a megbízatása kilenc évre szól.
Az ORTT utódszervezete az egységes médiahatóságon belül működő Médiatanács lesz, amelynek élén a hatóság elnöke áll, feltéve, hogy őt a parlament kétharmados többséggel megválasztja. És nyilván meg is választja majd. A tanács másik négy tagjára a parlamenti pártoknak a képviselőcsoportok létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkező egyegy delegáltja tehet majd javaslatot. Első körben egyhangú döntésre van szükség, ám ha nem sikerül a személyekről konszenzusra jutni, elég a kétharmad. Vagyis: a Médiatanácsba a Fidesz és a KDNP az ellenzék nélkül is tud tagokat jelölni, illetve választani.
A ma hatályos szabályok szerint az ORTT legalább öt tagja közül a kormányoldal csak kettőt nevezhetne meg, valamint elnököt állíthatna, míg három hely az ellenzéket illetné. Vagyis: az arány három-három lenne, s bár az elnök szavazata bizonyos esetekben ügydöntő, a frekvenciák odaítéléséhez kétharmados többség kell. A mostani javaslat elfogadása esetén ilyen helyzet nem állhat elő, hiszen a három ellenzéki pártnak a Médiatanácsban valószínűleg be kell érnie legfeljebb két helylyel, s például a frekvenciák elosztásához – ha az első forduló nem hoz eredményt – a kormányoldal egyszerű többsége is elég lesz.
Ugyanakkor megszűnnek a közmédiumok élén álló közalapítványok és kuratóriumok is, amelyekbe eddig a kormányoldal és az ellenzék fele-fele arányban delegálhatta a képviselőit. Ezek helyébe – a „közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás (…) függetlenségének védelmére”, tehát az MTI-re is kiterjedő hatáskörrel – Közszolgálati Közalapítvány jön létre. A tulajdonosi jogokat is gyakorló közalapítvány kuratóriumába két tagját a kormányoldal, kettőt az ellenzéki pártok jelölnék, ám ha az MSZP, a Jobbik és az LMP nem jutna egyezségre, a kétharmados Fidesz-többség mondhatná ki a végső szót.
Az elnököt ráadásul a Médiatanács delegálná, vagyis: a döntésekhez szükséges kormánytöbbség a kuratóriumban mindenképpen biztosított. Egyébként ennek a testületnek a hatásköre a korábbihoz képest csökken, például nem maga írja majd ki a pályázatot a közszolgálati részvénytársaságok –az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió, illetve az MTI – vezérigazgatói posztjára, hanem csak arról dönthet, hogy a Médiatanács által javasolt két személy közül melyiket fogadja el.
A kormánypártok médiaalkotmányt is alkotnak. E szerint mindenkinek joga van arra, hogy „megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről” – olvasható az előterjesztésben. A műsorszolgáltatást végző elektronikus médiumok – beleértve az internetet is – pedig kötelesek is „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni”. Kérdéses, hogy ki dönti el, melyek ezek.
A jobboldal szerint ennek a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak része az is, hogy az érintett személyeknek a becsületüket vagy emberi méltóságukat sértő vitatott közlemények esetén válaszadási jogot biztosítsanak. Ehhez hasonlót először a kisgazda Pokol Béla javasolt még a kilencvenes években: ő azt vetette fel, hogy – a médiaegyensúly helyreállítása érdekében – bármely, véleményt, minősítést tartalmazó írásra lehessen válaszolni. A fideszes Répássy Róbert akkor ezzel szemben azt indítványozta, hogy az ellenvéleményt csak a személyiségi jogok sérelme esetén legyen kötelező közzétenni.
A javaslatot a parlament elfogadta, ám az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását jelenti. Ezért most mással próbálkoznak: a polgári törvénykönyv sajtó-helyreigazításra vonatkozó rendelkezését – amely csak a valótlan tények állítása esetén adott lehetőséget a fellépésre – hatályon kívül helyeznék, és a helyébe lépő válaszadási jogról a polgári perrendtartásról szóló törvényben rendelkeznének.