Fideszes civakodás után: Schmitt lesz az államfő
Meglehetősen furcsa érzés lehetett Schmitt Pál házelnöknek, amikor, tolmácsolva az Országgyűlés kérését, fölkereste a Sándor-palotában Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az államfő mondjon beszédet a Trianon-emléknapon: akkor már bizonyosan tudta, hogy néhány hónap múlva ő költözik ebbe az épületbe. És meglehetősen furcsa érzés lehetett Sólyom Lászlónak is, hogy valószínűleg épp az az ember ül ott vele szemben, aki őt követi majd az államfői tisztségben.
Kissé méregették is egymást, a találkozón Schmitt volt nagyobb zavarban, holott munkatársai előre felkészítették, miként is lehetne „közvetlenebb” hangot megütni az elnökkel, de a fölkérés ennek ellenére mégiscsak kurtára-furcsára sikeredett, a beszélgetés inkább a kényszerűség jeleit hordozta. Holott Sólyom László mind a mai napig nem értesült arról semmiféle hivatalos csatornán keresztül, hogy a Fidesz–KDNP nem jelöli újra az államfői tisztségre.
Nem hivatalos jelei azonban eddig is bőven akadtak. Ezek legemlékezetesebbike Pokorni Zoltán elszólása („Szerintem két-három év múlva nem Sólyom Lászlónak hívják majd az államfőt”), ami sokak szerint inkább az elnök iránti tisztelet megnyilvánulása volt, mert így akarta figyelmeztetni, hogy ne ringassa magát tévhitekbe, a Fidesz tényleg nem akarja őt.
A Fidesz hivatalosan június 28-án választja ki jelöltjét – kétségkívül el is fogadják majd, sok vitára nem kell számítani –, aki most már szinte bizonyosan Schmitt Pál lesz.
Úgy tudjuk, ez Orbán Viktor személyes nyomására alakult így, és a döntést nagyon hosszú győzködés-civakodás-vita előzte meg. Ezért is alakult meglehetősen furcsán a kormányalakítás előtt a házelnöki poszt sorsa, és ezért állt tanácstalanul a sajtó, hogy most akkor Schmitt Pál vagy Kövér László lesz-e a parlament elnöke, hiszen megbízható hírek jöttek erről is, arról is. Csak kevesen sejtették: valószínűleg mindkét megoldás igaz. Schmitt Pál házelnök lesz mindaddig, amíg államfővé nem választják, és akkor jöhet majd Kövér László a T. Ház pulpitusára, aki azért is tűnik szerencsés választásnak a fideszesek szerint e posztra, mert „láttára megremegnek a jobbikosok”.
Ez azért persze nem ennyire egyszerű, legalábbis ami Kövér személyét illeti. Ő ugyanis korábban nem titkolta, hogy ha ilyen fölkérés érkezne, szívesen felügyelné újból a polgári titkosszolgálatokat. De nem jött ilyen fölkérés, sőt… A titkosszolgálatok Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartoznak, amiből akár arra is lehetne következtetni, hogy Kövér befolyása valamelyest csökkent, s talán nem véletlen, hogy a Kövér László mellett vitézkedő Demeter Ervin, aki szintén felügyelte annak idején a titkosszolgálatokat, nem szavazta meg a kormányszerkezetről szóló előterjesztést.
E kis kitérő után visszatérve Schmitt és Kövér személyére: úgy tudjuk, hogy épp Kövér volt az, aki a legtovább kardoskodott Schmitt ellen, s az egyik legerősebb érve az volt, hogy Schmitt „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, ugyanakkor „túl sok” is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok. Angela Merkel német kancellár is figyelmeztette még a kampányidőszakban Orbán Viktort, amikor Sólyom Lászlóra utalva azt mondta neki, hogy „kellenek a fékek”. Pokorni emlékezetes kijelentése óta pedig már sok ezren csatlakoztak a Sólyom for President mozgalomhoz, ugyanakkor neves értelmiségiek – többek között Karátson Gábor író, Kopp Mária egyetemi tanár, Lányi András író, Majtényi László volt ombudsman, Makovecz Imre építész,Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Tölgyessy Péter politológus, Vida Gábor akadémikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró – nyílt levélben kezdeményezték Sólyom László újraválasztását.
Orbán ennek ellenére hajthatatlan maradt. Holott még az elmúlt hetekben is volt olyan Fidesz-elnökségi ülés, ahol komoly vita alakult ki e kérdéskörben, valamint újabb és újabb jelöltek neve merült föl, a magyar értelmiség színe-javát fölsorakoztatva: Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter, Bihari Mihály. Csak egyetlen név hiányzott a fölsorolásból: talán nem meglepő módon, Sólyom Lászlóé. Az államfő mellőzésének egy sajátos értelmezését szolgáltatja a Magyar Nemzet egy pénteken közölt publicisztikája: nem szerencsés, ha kétszer egymás után tölt be valaki egy ilyen pozíciót, mert lám, másodjára már Göncz Árpád sem tudta véka alá rejteni pártszimpátiáját, és az SZDSZ-nek kedvezett. Nos, e logikát követve, amilyen konokul hivatkozott a Fidesz az elmúlt öt évben Sólyom Lászlóra, annyira egyszerű lenne rávágni most, hogy akkor miért ne újrázhatna, hiszen biztosan „kedvezne” a Fidesznek. És vajon a Fidesz képviselője, Schmitt Pál kinek kedvezne? Nem. A gond Sólyommal sokkal inkább az, hogy minden valószínűség szerint a kormány alkotmányírási törekvéseit, illetve alkotmányosan aggályos lépéseit nála bizonyosabban nehezebben lehetne átvinni, mint utódjánál. Nem beszélve arról, hogy az Orbán Viktor mellett ténykedő alkotmányozási testület egyik tagja, Pozsgay Imre épp lapunknak nyilatkozva vetette oda a kesztyűt Sólyomnak, az Alkotmánybíróság egykori elnökének, a „láthatatlan alkotmány” szellemi atyjának, hogy – idézzük – „a mostani alaptörvény gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra”.
A menetrend a következő: június 28-án a Fidesz-frakció összegyűjti „ajánlásait”, majd másnap dönt a parlament az új elnök személyéről. Sólyom László megbízatása augusztus 5-én lejár. Schmitt Pál pedig beköltözhet a Sándor-palotába.
