Másfél havi fizetésmegvonás sem elég a sztrájkhoz
– Az embereink kinn pakolják a homokzsákot a gátakon, közben meg bejelenti a kormány, hogy elbocsátások lesznek, a maradóknak meg csökkenhet abérük –háborog Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. – Sem előtte, sem azóta nem egyeztettek erről senkivel. Nem tudunk semmit. A miniszterelnök a parlamentben 15 százalékos bértömegcsökkentést jelentett be az államigazgatásban, majd a nemzeti fejlesztési miniszter a következő napon a költségvetésből kiáramló összeg csökkentéséről beszélt az állami vállalatoknál. A bizonytalanságot fokozza a honvédségi vezérkar leváltása, illetve hasonló tisztogató akció terve a rendőrségnél.Miképpen egyeztethető mindez össze az új kormány többször deklarált céljával, miszerint meg kell erősíteni a rendvédelmi erőket?
– Hogyan illik bele a nemzeti összefogást hirdető kormányprogramba a több pontjával is társadalmi feszültségeket gerjesztő akcióterv? – kérdez tovább Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, aki még nem tudta megfejteni, hogy pontosan kinek a bérét is akarja csökkenteni a kormány.Más következményekkel jár ugyanis a Fellegi Tamás miniszter által említett 48 milliárd forintos elvonás, és megint mással a 15 százalékos bértömegcsökkentés. Utóbbi átlagosan másfél havi fizetésmegvonást és tízezrek elbocsátását vonja maga után. Nem kerül majd többe az intézkedés nyomán ellehetetlenülő 120 ezer munkavállaló elárverezett lakásainak felvásárlása, amely szintén szerepel az akciótervben? – folytatja Varga. A szakszervezeti vezető szerint az ágazatban már nincsenek tartalékok. A néhány éve még 800 ezer fős közszolgasereg napjainkra 680 ezerre apadt. Megvonták tőlük a 13. havi fizetést, megnyirbálták a cafeteriarendszert, majd befagyasztották a dologi kiadásokat. A közszféra bérei már jó ideje nem versenyképesek. Ha most a köztisztviselői életpályamodellt is szétzúzzák, egyeduralkodóvá válhat a kontraszelekció.
A SZEF ügyvivő testülete a jövő héten alakítja ki álláspontját. Varga László korainak tartja a lehetséges válaszlépések fontolgatását. –Előbb lássunk tisztán – mondja.
Üres szócsatának nevezi a közszféra létszámáról folyó vitákat Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke. A bérkeret csökkentésével a kormány úgy kényszeríti ki tízezrek elbocsátását, mintha nem is ez lett volna a szándéka. Csakhogy a munkáltatóknak nem sok választásuk van. Az alapilletmény törvényben rögzített összegét nem csökkenthetik. Elvonható járulék, jutalom nemigen maradt. Az idősebbek egy részét elküldhetik nyugdíjba. Néhány feladatot és munkatársat „kiszervezhetnek” uniós pályázatokra, ám ez csak átmeneti megoldás. Ráadásul ebből nem jön össze a 15 százalék. Marad az indoklás nélküli felmondás, ami mellé ma már legfeljebb két hónap végkielégítés adható.
Kuti mégis a tárgyalások híve.
– A magamutogató sztrájkkal nem sokra megyünk – véli. – Nyáron amúgy is kevesen hajlanának erre.
– Ez az intézkedés ránk nem vonatkozik – jelenti ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője, aki korántsem biztos abban, hogy ez a jelentős elvonás végrehajtható az alapbér változtatása nélkül. A PDSZ elnöke egyébként az elvonás nyomán jelentkező motivációcsökkenéstől sem tart. – Létre lehet hozni a nem anyagi elismerések olyan rendszerét, ami ezt a hatást ellensúlyozza – állítja.
– Akár még jól is járhatunk ezzel az intézkedéssel – ad némiképp meghökkentő helyzetértékelést Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének elnöke. – A közszférának hasznára válhat némi öntisztulás. Sok arra méltatlan ül köztisztviselői székekben. Ideje lenne rátermettebbeknek átadni a helyüket. – Az elnök asszony a szakszervezeti tömörülések eddigi munkájával sem feltételenül elégedett.
– A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt számos, munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedés történt, amelyek ellen korántsem léptek fel egyenlő erővel ezek az érdekvédelmi szövetségek. Így alakulhatott ki az a rendkívül igazságtalan mai helyzet, hogy az egyik kórházban közalkalmazottak dolgoznak, míg a másikban nem. Utóbbiakra ugyanis a jóval kevesebb juttatást biztosító munka törvénykönyve vonatkozik. A kormány most bejelentett intézkedései a kiegyenlítődés irányába hathatnak.
