A tervezet gyakorlatilag megfosztaná az ellenzéket attól, hogy a bírák jelölésébe érdemben beleszóljon, hiszen sem a személyi javaslat megtételében, sem a bírák megválasztásában nem befolyásolhatná a kétharmados többség döntését. Emiatt azt valamennyi ellenzéki párt elutasította, és a civil szervezetek is tiltakoznak.

A javaslat indokolása szerint az alkotmánymódosítás az AB önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességét hivatott szolgálni, biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit”. Az Eötvös Károly Intézet ezzel szemben úgy látja: az új szabályozás valójában rombolja az önállóságot, a függetlenséget, és szükségtelenné tesz bármiféle egyeztetést. Ezzel megszünteti az AB függetlenségének a választási eljárásban rejlő garanciáját, és oda vezet, hogy a kormánypárt uralja majd az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott testületet is.

A helsinki bizottság ugyancsak aggodalommal figyeli, hogy a kormánypárt mit tekint az egyeztetések megfelelő keretének. Az új rendelkezések ugyanis semmilyen valódi politikai egyeztetést nem tesznek majd szükségessé, vagyis „a Fidesz parlamenti többségét kihasználva újabb csapást készül mérni a jogállamiságra”.

A módosító javaslat visszavonását kéri a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hangsúlyozva: az AB függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. „Az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát” – állítja a TASZ.

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország szerint a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele „egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását, és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját”.

Egyre többen aggódnak a demokráciáért