Semjén Zsolt, a nagy bukásokból visszatérő örök túlélő
„A család őse 1590. augusztus 5-én II. Rudolf császártól kapott szentbirodalmi nemesi oklevelet és kiváltságokat a török háborúkban tanúsított vitézségéért”, büszkélkedik felmenőivel életrajzában a 48 éves, budapesti születésű Semjén Zsolt. Apja rendelőintézeti főorvosként, anyja röntgenasszisztesként dolgozik a Kádár-korszakban, ő maga – a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban megszerzett érettségi után – a Kisipari Termeltető Vállalat hivatalsegédjeként helyezkedik el.
A rendszerváltást megelőző években másik pályára áll: civil hallgatóként beiratkozik a Pázmányra. Teológusként doktorál, később tudományos fokozatokkal és szociológusi diplomával gyarapítja gyűjteményét. Időközben megnősül, felesége ének- és zenetanár, karvezető, egyházzenész. Három gyerekük van.
Professzorai, mindenekelőtt Bolberitz Pál ösztönzésének tulajdonítja, hogy a közélet felé fordul. Politikai karrierje töretlennek látszik.
1989 márciusában részt vesz az újjáéledő Kereszténydemokrata Néppárt megalapításában, az első szabad választások után a kormánypárttá avanzsált KDNP frakciójának hivatalvezetője, titkára és sajtószóvivője.
1993 végén meghal Antall József. A haldokló miniszterelnöknek a Semjén által nagyra becsült Bolberitz Pál adja fel az utolsó kenetet. Tőle tudjuk, hogy a kormányfő milyen politikai végrendelet hagy az utókorra: „csak a keresztény Magyarországnak van jövője”.
Semjén Zsolt ehhez igyekszik tartani magát, a körülmények azonban kedvezőtlenül alakulnak. Országos listáról bekerül ugyan a parlamentbe, de – miközben az MSZP és az SZDSZ kétharmados többség birtokában kormányoz – a hatalomból kipottyant KDNP-ben úrrá lesz a káosz. A pártelnöki posztért vívott küzdelemben 1997-ben alulmarad Giczy Györggyel szemben, ráadásul „liberálisnak” bélyegzik és kizárják a pártból. Nem mellesleg: a KDNP frakciója is megszűnik. Semjén először a függetlenek közé ül, pár hónap múlva az MDF-hez csatlakozik.
A hullámvölgyben lévő kereszténydemokrata politikus a vallásszabadságról szóló törvény szigorítását próbálja elérni, de a honpolgárok kevéssé méltányolják amúgy sikertelen törekvéseit. 1998-ban jön a mélypont. A Nógrád megyei Pásztó körzetében indulva az MDF színeiben csak a szánalmas nyolcadik helyen végez, és listáról sem nyer mandátumot.
A választáson győztes Fidesztől kap mentőövet: kinevezik a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkárává. Első hallásra nem tűnik túl rangos posztnak, a valóságban viszont Semjén Zsolt főszerepet játszik a jobboldali kormányzat számára különösképpen fontos egyházpolitika megjelenítésében és alakításában.
Az ezredfordulón egyik plakátarca lesz a Dávid Ibolya nevével fémjelzett Békejobb 2000 nevű formációnak. Aligha szerénységgel magyarázható, hogy – máskülönben részletes – életrajzában Semjén nem tér ki erre az epizódra. Békejobbos szerepvállalása ugyanis kis híján végzetes hibának bizonyul. A Fidesz konkurenciát lát az új szerveződésben, Semjén Zsoltot a kuliszszák mögött kemény bírálatok érik.
Kiszivárogtatott, azóta sem cáfolt hírek szerint napirenden van a menesztése. Orbán Viktorminiszterelnök személyesen tárgyal a katolikus püspöki kar képviselőjével, hogy kipuhatolja, mit szólna Semjén eltávolításához az egyház. A válasz megnyugtató: bár a katolikusok elégedettek a helyettes államtitkár tevékenységével, a püspöki kar nem kíván beleszólni a kormány személyi döntéseibe. A sajtóban már az utód kilétét találgatják.
Nem tudni, milyen alkudozás folyik a háttérben, a meglepő eredmény azonban ismert: Semjén Zsolt marad a posztján, egészen a parlamenti ciklus végéig. Sőt. A jobboldal vereségét hozó 2002-es választás számára a felemelkedés kezdetét jelenti. Újra tagja lesz az Országgyűlésnek, és hosszú pereskedés után nagy nehezen a KDNP-ben is rendeződnek a viszonyok. 2003 nyara óta Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Pártelnöki programja szerint a KDNP „a Fidesz vezette polgári szövetség keretein belül, de önálló politikai arculattal rendelkező (hiteles és karakteres világnézeti) pártként kíván működni, szervezeti önállóságát fenntartva”. A szövetség persze praktikus előnyökkel is jár, például a parlamenti bizottsági helyek elosztásakor vagy a pártdelegátusok részvételével működő testületek esetében.
Ezzel együtt Semjén Zsolt minden erejével próbál megfelelni a karakteres kereszténydemokrata politikus imázsának. A közéletben a katolikus egyház meghosszabbított karjaként tartják nyilván, és nem is titkolja, hogy szívesen osztogat tanácsokat a püspöki karnak. Volt idő, amikor nyilatkozatai szinte szó szerint megegyeztek a hivatalos katolikus állásfoglalásokkal. Az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásától kezdve a templomi esküvők elismertetéséig számos olyan javaslattal állt elő, amely kedves a nagy egyházaknak. Annak idején – az előzetes ígéreteket megszegve – megkísérelte a 2001-es népszámlálás adataihoz igazítani az egyházi támogatások egy részét.
Gyakran éri az antiszemitizmus vádja, de ezek a támadások nem nevezhetők megalapozottaknak. Legfőképpen a „Schwarz bácsit” és „Weisz nénit” emlegető 2007-es parlamenti beszédét vetik a szemére, amelyben arról értekezett, hogy a kereszténydemokrata antifasizmus tekinthető hitelesnek, a szocialisták és a liberálisok csak „túszként lökik” maguk elé a zsidóságot.
A beszéd persze ezer sebből vérzik, igazságtartalma erősen vitatható, de hogy antiszemita lenne? A felszólalás mindenesetre hatalmas tiltakozást váltott ki, a Mazsihisz egyik vezetője például „arcpirító szégyennek” nevezte az elhangzottak, és úgy vélte, Semjénnek el kell tűnnie a parlamentből.
Ilyen előzmények ellenére Semjén Zsolt konszolidált kapcsolatokat ápol a Mazsihisszel. A KDNP környékén létrejött az izraelita műhely, amelynek elnevezése nem a legszerencsésebb és tényleges befolyása is csekély, szimbolikus jelentőségét viszont nem szabad lebecsülni.
Semjén Zsolt a keresztény politikustól elvárható normákat leginkább akkor hajlamos megsérteni, amikor az SZDSZ kerül szóba. Talán az egykor ráragasztott „liberális” címkétől szeretne megszabadulni. A katolikus egyházzal kapcsolatos pedofilbotrányokat is képes a liberálisok elleni vádaskodássá transzformálni, de mindenen túltesz egyik 2005-ös kijelentése: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re”. Szavait tiltakozó aláírásgyűjtés követte.
Nem vall keresztényi magatartásra az sem, hogy a mostanában sűrűn hangoztatott nemzeti összefogás helyett politikai feladatként kezelte „Gyurcsány Ferenc amortizálását”. Igaz, a Magyar Narancsnak idén januárban nyilatkozva legalább elismerte: ő is mondott olyasmit, ami „keresztény aspektusból nem volt helyes”.
Sok éven át tartó ellenzéki böjtölés után Semjén Zsolt jelenleg a Fidesz és a KDNP kormányon lévő szövetségének meghatározó személyisége. Tárca nélküli miniszter, aki első helyen jogosult Orbán Viktor kormányfő helyettesítésére.
A KDNP önállóan labdába sem rúghat, a párt létezése a Fidesz kényétől és kedvétől függ. Semjén Zsolt úgy tesz, mint aki ezzel nincs tisztában. Magabiztosan beszél, sugárzik az önbizalomtól.
Profi politikus.
