Miért hagyta ki a Fidesz és a KDNP a „holokausztot” a Btk.-ból?
Ez a rendelkezés még a választások előtt a szocialisták módosítása nyomán került a törvénykönyvbe.
Akkor ezt a Fidesz és a KDNP képviselői azért nem szavazták meg, mert a szocialisták elutasították azt a módosító indítványukat, mellyel beemelték volna a Btk.-ba, hogy a kommunista rendszer bűneinek a nyilvános tagadása is legyen büntethető. Most viszont – immár a kormánypárti oldalon – élve parlamenti többségükkel, a büntető törvénykönyvbe foglalták, viszont kihagyták a „holokauszt” szót. Az Országgyűlésben kedd este elfogadott Btk.-módosításban az szerepel: „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” És ezt a rendelkezést hagyták ki: „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Kedden a parlament 253 szavatattal 61 ellenében, 45 tartózkodás mellett fogadta el a változtatást. A Btk.-módosítást a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető, Kósa Lajos és Balsai István jegyezte, valamint a KDNP-s Rubovszky György. A kereszténydemokrata politikus arra, hogy miért nem hagyták benne a holo kausztot is a Btk.-ban, ha már úgyis benne volt, azt válaszolta: nem akarták szerepeltetni, mivel a pusztító világrendszer, a nemzetiszocializmus szerepel, „és a nemzetiszocializmus több rémtettet is magában foglal, a holokausztot is”. A KDNP-s képviselő elmondta, hogy a tiltott jelképekről szóló Btk.-passzusban is a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek szerepelnek. Ez egyfajta logika a Btk.-ban – tette hozzá Rubovszky. A másik előterjesztő, Balsai István, az Antallkormány volt igazságügy-minisztere azzal érvelt lapunknak: a holokauszt jogilag nem defi niálható. Információink szerint volt „némi bizonytalanság”, hogy kihagyják-e a holokausztpasszust, de aztán a Fidesz emellett döntött.
A Magyar Demokratikus Charta – mely Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére 2008. szeptember 6-án jött létre –tegnap a felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az Országgyűlés jobboldali többsége kedden úgy módosította a Btk.-t, hogy kikerült belőle a holokauszt. A tömörülés szóvivői – Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván – állásfoglalásukban azt írták: „a magyar demokraták álláspontja megoszlik abban a kérdésben, hogy helyes-e büntetőjogi szankciót érvényesíteni a második világháború alatti népirtás tagadásával kapcsolatban”. A szervezet azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a módosítás során „a holokauszt nyilvános tagadása” helyébe „a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények” került. Így a fideszes többség kivette az ily módon megbélyegzett cselekmények közül a magyar állam által hozott megkülönböztető törvényeket, illetve a nyilashatalomátvétel előtt, 1939-ben, illetve 1944-ben végrehajtott deportálásokat. – Ezzel a módosítással „a Fidesz továbblép a Horthy-korszak tisztára mosásában, s maga valósít meg holokauszttagadást” – tartalmazza a Charta közleménye.
Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levélben tiltakozott korábban a törvénymódosítás ellen a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) is. Szerintük Magyarországon nem volt nemzetiszocializmus, a Szálasi-rendszer hungarista nyilas rendszer volt – erről azonban nem szól a törvény. „A holokauszt szó nemzetközileg elfogadott, kihagyása súlyos hiba. Nem kevés emberben ez súlyos viszszatetszést kelt” – szól a levélük. Hozzáteszik: az eredeti törvény „igen hosszas vajúdás, egyeztetés és vita alapján született meg, és csak néhány hónapja lépett hatályba”. A MEASZ szerint érdemes lett volna bevonni a módosításba az egyházakat és az érintett társadalmi szerveket. A tiltakozó levelet szignálta az Öszszefogás a Demokráciáért, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának Országos Egyesülete és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete is.
Gaudi-Nagy Tamás és Schiffer András –ugyanaz a módosítás
Szó szerint ugyanazt a módosítást adta be a Btk.-szabályozáshoz a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és az LMP-s Schiffer András: el kell hagyni a 269/C passzust, vagyis annak büntethetőségét, ha valaki a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett rémtetteket tagadja. „Tökéletes tévutak” – indokolt Gaudi-Nagy lapunknak. Szerinte „bármilyen álláspont megfogalmazásának a korlátozása a diktatúra sajátja” s a szólásszabadság korlátozása. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szintén azt mondta, alkotmányellenes a rendelkezés, a szólásszabadság aránytalan korlátozása. Politikailag pedig szerinte káros, mert gátolja a „szabad kibeszélést”, például a történészkonferenciákon. Schiffer András „mélyen elítéli”, hogy a XX. századi nagy traumákat pártpolitikai kampánycélokra használjanak.
Az MSZP a holo kauszt tagadásról szóló módosítással antifasiszta jelmezben tetszelgett, az pedig „alávaló megközelítés”, hogy a Btk.-ról szóló parlamenti vita során a Fidesz méricskél-egyensúlyoz ezen nagy traumák között – állította. Az LMP-s politikus szerint a Fidesz-verzió még bizonytalanabb a jogalkalmazást illetően, mint az MSZP-s holokauszttagadásos rendelkezés volt.
Mint mondta, „megérne egy misét például, hogy a Szálasirendszer mennyire volt nemzetiszocialista”. Kérdésünkre Schiffer András azt mondta, egyáltalán nem zavarja, hogy jobbikos képviselőtársa is ugyanazt a módosítást adta be. Az LMP nem másokhoz igazodik parlamenti magatartása meghatározásakor.
„Abszurdnak” nevezte még a feltételezést is, hogy a Fideszszel háttéregyeztetést folytattak volna a Btk.-ról. (Cs. I.)
