Valamennyi érintett szervnek következetesen, határozottan és gyorsan kell eljárnia a közpénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélésekkel szemben. Ennek során szigorúan a törvényeknek megfelelően, pártállásra, illetve kormányzati pozícióra tekintet nélkül kell fellépni - adta ki az utasítást a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a múltban elkövetett cselekményekre is igaz. A miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, az ukáz pedig 2002-ben hangzott el. Keller Lászlót közpénzügyi államtitkárrá tették.

Az akkori ellenzék természetesen azonnal tiltakozott, mondván: bűncselekmény gyanúja esetén az arra illetékes szerveknek kell eljárnia, és ehhez nincs szükség újabb kormányzati pozícióra. Emlegettek persze boszorkányüldözést, meg bosszút és politikai leszámolást is. Mára azonban mindez feledésbe merült, hiszen a második Orbánkormány ugyancsak kinevezte a maga elszámoltatási biztosát.

Nincs tehát új a nap alatt: a 2002-es választási kampányban az Orbán-éra, 2010-ben meg a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok gyanús ügyeinek kivizsgálását ígérték. Hogy az utóbbi törekvések mit hoznak, egyelőre kiszámíthatatlan, Kellerről viszont már tudni lehet, hogy teljes kudarcot vallott. Hiába tárta fel ugyanis sorozatban a nagyobbnál nagyobb „ügyeket” – akkoriban legalább hetvenmilliárdnyi elherdált közpénzről beszéltek –, elmarasztaló ítélet szinte egyikben sem született.

Pedig feljelentésekben nem volt hiány. A tucatnyi munkatárssal felállított közpénzügyi államtitkárság visszaéléseket vélelmezett az Országimázs Központ körül – állítólag százmilliókat fizettek ki érdemi teljesítés nélkül az Ezüsthajónak és a Happy End Kft.-nek –, hatalmas lenyúlásokat gyanított a Millenáris Kht.-nél és milliárdos hűtlen kezelés nyomaira bukkant a Magyar Fejlesztési Banknál. De feljelentést tettek többek között az akkori kancelláriaminiszter felügyelete alatt működő – a tudásalapú társadalom kihívásaira adott válaszként létrehozott – In-Forrás XXI Kht. működése, tizenkét állami gazdaság privatizációja, a soha nem használt stadionbeléptető rendszer, az autópályák mentén fekvő kábelalagutak hasznosítása, a martinsalakos lakóházak felújítása miatt is. Csak ez utóbbi esetben csaknem két és fél milliárd forint elköltésének jogszerűsége volt a tét. Vádemelésig – rossz nyelvek szerint nem kis részben az ügyészség akadékoskodása okán – egyetlen ügy sem jutott el.

Keller viszont személyiségi jogi perek sorát veszítette el, és 2004 őszén az államtitkári széket is.

Keller László