E testület „a másik szál lesz” az alkotmányozási folyamatban, a parlamenti előkészítő bizottság mellett. Az alkotmányozási folyamat végén nem lesz népszavazás – válaszolta kérdésünkre Szijjártó Péter, mert mint mondta, a választásokon a Fidesz és a KDNP alkotmányozó felhatalmazást kapott, azaz a parlamenti döntés elég lesz.

Ez egyfajta válasz Gyurcsány Ferencnek is, aki azt írta blogjában, hogy az új alkotmányt népszavazással kellene megerősíteni, mert az nem a pártoké, hanem az ország alkotmánya lesz. A volt miniszterelnök azt állította: hazudott a Fidesz, mert a választási programjában nem szerepelt, hogy alkotmányozni is szeretne.

Lapunk megkérdezte Pozsgay Imrét, miért kell új alkotmány. A politikus – aki 2005-ben tagja volt Orbán Viktor nemzeti konzultációs testületének is – azt mondta: a mostani alaptörvény „gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra. Naponta esnek be ügyek az AB-ra”. Pozsgay Imre azt is nehezményezi, hogy „az előző kormányok neoliberális gazdaságpolitikája is ezen alkotmány sáncai mögül eresztette rá a válságot az országra, ahelyett, hogy kezelte volna”.

Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás.