Hende Csaba: hiányosak az ország védelmét garantáló képességek

A magyar honvédség több tekintetben utat tévesztett, sok feladatra, amelyeket a törvény meghatároz a számára, csak korlátozott mértékben képes - mondta Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter kedden a fővárosban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Katonai tiszteletadással fogadták az új honvédelmi minisztert

Minél előbb meg kell erősíteni a honvédséget, a honvédség imázsát a réginél is magasabb szintre kell emelni, és katonai életpálya-modellt kell kialakítani - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton a fővárosban, miután katonai tiszteletadással fogadták új munkahelyén, a minisztériumban.

Réthelyi – elé önthetik akár az őskáoszt is

Máris visszavárják a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma vezetését vállaló Réthelyi Miklóst jelenlegi munkahelyére, a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetének katedrájára.

Pintér Sándor, avagy a „Sprinter” visszatért

Pintér Sándornak belügyminiszterként az volt a legnagyobb hátránya, ami a rendszerváltozás óta minden belügyminiszterrel szemben a legnagyobb előnyét jelentette: ismeri a rendőrséget.

Varga Mihály, a révkalauz

„Azért nem szeretném a pénzügyi-gazdasági szakpolitikusi tevékenységemet, beleértve a pénzügyminiszterségemet írói munkásságom részének tekinteni.

 

Hende Csaba, a vaskezű

„Álmomban az Országházban jártam, valamikor 2010 kora nyarán. (…) Éppen arról szavaztunk, hogy haladéktalanul megadjuk a magyar állampolgárságot minden határon túli testvérünknek, aki azt kéri. (…) Azt is álmodtam, hogy ez a nap a magyar újjászületés napja lesz.” Így osztotta meg személyes titkát tavaly decemberben, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás ötödik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a nyilvánossággal Hende Csaba.

Álmodott-e a fideszes politikus arról is, hogy alig fél évvel később honvédelmi miniszterré nevezik ki? Erről nem beszélt, de eddigi pályafutása során a honvédelmi tárcánál 1991-től eltöltött három esztendő inkább afféle kitérőnek tetszik, mint fősodornak. Hende Csaba tartalékos honvéd ezredesnek ugyanis azóta kevés köze van a hadsereghez. Igaz, a politikusi létében korábban is akadt néhány meglepő fordulat.

A Szombathelyen született Hende Csaba 1983-ban az ELTE jogi karán végzett summa cum laude minősítéssel. Ezt követően szülővárosában ügyvédjelölt lett, majd 1987-től 1991-ig ügyvédként dolgozott. Ám a politika szele is megcsapta, hiszen 1989 novemberében csatlakozott a demokratikus ellenzékhez. Belépett az MDF-be, és ez egész későbbi karrierjét meghatározta. A többek által szorgalmas háttérembernek tartott Hende a fórum helyi szervezetének elnöke, később a Vas megyei, majd országos választmányának, utóbb már országos elnökségének tagja, 1999-től 2002-ig pedig alelnöke.

Első kormányzati pozícióját is MDF-tagságának köszönheti: az Antall-kormány honvédelmi minisztere, az ugyancsak Vas megyei Für Lajos – aki maga is részt vett a fórum körmendi szervezetének megalakításában – hívta az alig több mint harmincéves jogászt 1991-ben Budapestre. A HM-ben volt kabinetfőnök, parlamenti titkár, és vezette a jogi főosztályt is.

Máig egyik legnagyobb sikereként emlegeti, hogy részt vett a honvédelmi törvény előkészítésében, és ő vezette a hatpárti egyeztetést, amelynek eredményeként az Országgyűlés 1993 végén egyetlen ellenszavazat mellett fogadta el az előterjesztést. Ez kétségkívül nem lebecsülendő teljesítmény, hiszen addigra az MDF és a KDNP parlamenti többsége bizonytalanná vált, s már javában folyt a választási kampány.

Az 1994-es országgyűlési választáson a szavazók ezt nem méltányolták: Hende Szombathelyen alulmaradt az SZDSZ-es jelölttel szemben. Így az önkormányzati képviselői poszttal vigasztalódik, s megint egyéni ügyvédként dolgozik. De a nagypolitikával sem szakít, hiszen 1996-tól az MDF országos elnökségének tagja. A remélt mandátumhoz azonban egyetlen lépéssel sem került közelebb, mert 1998-ban csak a Vas megyei és az országos listán indítják – ott sem túl előkelő helyen –, és akkor a már évek óta gyengélkedő fórumnak az ötszázalékos küszöb megugrására sem volt esélye.

A Fidesszel kötött választási együttműködés révén az MDF mégis önálló frakciót alakíthatott, és tárcát is kapott. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pedig – pártja meghatározó emberei ellenében – valamiért Hendét teszi meg politikai államtitkárának. Utóbb azt írja magáról: különösen közel áll a szívéhez, hogy részt vehetett a Szent Korona-törvény megalkotásában.

Dávid az ambiciózus vidéki ügyvédet olyanynyira megkedveli, hogy amikor 1999-ben az MDF elnökévé választják, államtitkárát ülteti az országos alelnöki, majd 2001-től az általános alelnöki székbe. Párttársai úgy emlékeznek, Hende a bizalmat igyekezett is meghálálni. Állítólag többször hangoztatta, hogy nem az MDF-hez, hanem az elnökhöz kell hűnek lenni. A fórum egy későbbi alelnöke szerint Hende odáig ment, hogy egyes megyékből a választmányi ülések szó szerinti jegyzőkönyvét is bekérte, mert tudni akarta: nem bírálják-e valahol az elnököt.

Sajátos hűségfogalom: hűtlen az elnökhöz, hűtlen a párthoz. A 2002-es választási kudarc után ugyanis – íme, egy újabb furcsa kacskaringó – már Orbán Viktor kérte föl Hendét, hogy legyen a kabinetfőnöke, mert állítólag államtitkárkodása idején szoros kapcsolatba kerültek. Hende erről állítólag az Országház folyosóján tájékoztatta Dávid Ibolyát.

Vannak olyanok, akik újabb és ígéretesebb hűbérurat keresnek maguknak – így kommentálták a lépést akkor a párton belül. Azóta sokszor öszszesúgnak a háta mögött: jobbágy, mondják.

Az újdonsült kabinetfőnökre hamarosan újabb kihívás várt, Orbán Viktor 2002. május 7-én, a budai Várban felhívást tett közzé, imigyen: „Arra kérem önöket, hogy (…) hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. Nem jogi formákra, hanem együttlétre, összefogásra, készenlétre van szükség”. Az alakuló mozgalom főkoordinátorává pedig Hendét tette meg. Hende aztán a Fidesz elnökének nevében arra buzdította a polgári körösöket, hogy a 2004-es EP-választáson a Fideszre szavazzanak. – Ezzel önmagát minősíti! – fakadt ki ekkor Dávid Ibolya, s Hende aztán ki is lépett a fórumból, majd beült a Fidesz frakciójába.

Sajátos út, sajátos értelmezésben: „Nem én váltam árulóvá, hanem az MDF tért le az antalli útról.”

Hende nyugodt, aprólékos, szívós munkát végzett. „A polgári körök nélkül a Fidesz csupán jelentéktelen középpárt volna”, mondta tavaly Orbán Viktor, igaz, Hende elhagyta a polgári köröket is: a főkoordinátor már nem áll a kapitányi hídon.

A honvédelmi miniszteri bársonyszék új gazdája határozottan állítja, hogy korábban alaposan elmélyülhetett a honvédség ügyeiben, négy évig pedig igazságügyi államtitkár volt, megfelelő jártasságot szerzett tehát a kormányzati munkában. A képet árnyalja, hogy Magyarország ma egy katonai szövetség tagja, és a NATO működését illetően Hendének csak korlátozott ismeretei lehetnek. Forrásaink szerint azok a szakértők sem feltétlenül rendelkeznek naprakész információkkal, akikre támaszkodva a miniszter e feladatra készült. A jobboldalon honvédelmi kérdésekben leginkább a KDNP-s Simicskó István exponálta magát, akit – vélhetően ezért – hosszú ideig a miniszteri poszt várományosának is tekintettek.

Mellette szólt az is, hogy a ZrínyiMiklós Nemzetvédelmi Egyetemen hadtudományból PhD fokozatot szerzett, vagyis a szóba jöhető politikusok között valószínűleg ő mozog leginkább otthonosan a hadsereg ügyeiben. Ám be kell érnie a parlamenti államtitkári poszttal. Hende tehát mégis jutalom gyanánt ülhet a miniszteri székbe? Vagy engedelmes végrehajtónak tartják? Esetleg jobb szervező, nagyobb stratéga, ügyesebb politikus? Ki tudja.

Tény, hogy hivatalba lépése után azonnal lefejezte a hadsereg tábornoki karát. „Úgy döntöttem, ahogy döntenem kellett”, kommentálta a lépést, amit a hadseregnél tapasztalható szakmai és morális válsággal magyaráz. Csakhogy a magyar honvédség nemzetközi szerepvállalásával a NATO rendkívül elégedett, a kirúgott vezérkari főnök pedig a szövetségen belül meglehetős elismertségnek örvend.

Igaz, a miniszter ezt másképp látja. A honvédség nem képes választ adni a XXI. század kihívásaira, nem képes ellenállni egy esetleges katonai fenyegetésnek, főleg, hogy kérdéses, nem tekintik-e egyes szomszédai ellenségüknek Magyarországot, mondta Hende. Fegyverrendszerek és eszközök sora szorul rövid időn belül korszerűsítésre, az meg a katonai képességek csökkenését okozza, hogy egész fegyvernemi kultúrák tűntek el, sorolja tovább a gondokat, elárulva, hogy Magyarországon csupán jelképesen maradt fenn a tüzérség és jelképes erőt képviselnek a harckocsizó egységek.

Ez forrásaink szerint egészen elavult megközelítés – ráadásul a NATO-nak nem is ilyen képességekre van szüksége –, hiszen néhány nagyhatalom kivételével senki nem engedheti meg magának, hogy valamennyi létező fegyvernemet hadrendben tartsa.

„Egy társadalomban természetes, hogy a haderő a nemzet büszkesége, szeme fénye", fogalmaz patetikusan Hende. Ehhez azonban, teszi hozzá, „vaskézzel, vasszigorral" le kell törni a korrupciót. Prioritásként kezeli a honvédség hadrafoghatóságának erősítését, a tisztképzési és továbbképzési rendszer megújítását, a missziós feladatokat ellátó állomány felszerelésének fejlesztését. De miből lesz minderre pénz? Ez a legnagyobb talány. Nyilván sok múlik majd az új honvédelmi miniszter érdekérvényesítő képességén. Hende abban bízhat, hogy Orbán már többre értékeli ezt a területet, mint első miniszterelnöksége idején, amikor a tárcát átengedte a kisgazdáknak. Meg abban, hogy antalli úton jár. Hűséget kap cserébe.

„Álmomban az Országházban jártam”
„Álmomban az Országházban jártam”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.