A borsodi település napok óta a víz foglya, mert a Bódva elárasztotta a faluba be- és kivezető utakat. A Miskolctól hatvan kilométerre északra fekvő, alig négyszáz lelkes településen jórészt romák élnek, s néhány idősebb kisnyugdíjas. A faluban görög katolikus iskola és óvoda működik, ahová szinte csak cigány gyerekek járnak, a többieket a közeli Szalonnára viszik a szülők. Az intézmény most bezárt, mert az iskola és az óvoda pedagógusai más településekről járnak ide dolgozni, és mivel sem szerdán, sem csütörtökön nem tudtak bejutni a községbe, a tanítás elmaradt. Az áradás miatt tizenöt családot kellett kitelepíteni, két vályogház a folyamatos esőzés miatt összedőlt. Szerdára virradóra több épületből csónakokkal kellett kimenteni embereket, olyan hirtelen jött az árhullám. A helyiek arra számítanak, hogy az ár elvonulása után, ha melegszik az idő, kártyavárként omlik majd össze több itte ni ingatlan. Rakacaszenden sok a szegény ember, aki csak vályogból tudott házat építeni: ha egy ilyen építmény teleszívja magát vízzel, könnyen összerogynak a falak.

A faluban nincs orvos, a rakacaszendiek a tizennyolc kilométerre lévő Szendrő házorvosaihoz járnak. Az ötvenkilenc éves, rokkantnyugdíjas Balla Bertalanné azt mondta: szerencse, hogy idejében felíratta magának a gyógyszereit, most ugyanis hiába kellene a recept, nem tud kimozdulni a faluból. Negyedévente jár orvosi ellenőrzésre a miskolci kórházba, mert betegsége miatt sokszor elájul, gyenge. A legközelebbi kontroll lassan esedékessé válik, s csak reménykedik benne, hogy addig elvonul az árhullám a faluból, és el tud utazni a kezelésre.

A sürgős ellátásra szoruló betegeket a honvédség és a tűzoltóság „kihelyezett” teherautóival vagy terepjáróival vitték át Szendrőre, de szerdán például mentőhelikopter érkezett az egyik rosszul lett fiatalemberhez – tudtam meg a helybéliektől. Sokan arra panaszkodtak, hogy miután a lakásukat, pincéjüket elöntötte a víz, s hiába tárcsázták a biztosító számát, a legtöbb helyen azt a választ kapták: az elöntések miatt most nem tudnak kimenni a kárszakértők, jelentsék be inkább az interneten található űrlapokon a kárigényt. Csakhogy a rakacaszendiek többségének nincs számítógépe, és közülük sokan a világhálót is csak hírből ismerik. Az elzárt településtől harminc kilométerre lévő Edelény tegnap nem egy békés kisvároshoz, hanem inkább egy katonai bázishoz hasonlított. Csütörtök délután többször is helikopterek húztak el a fejünk felett, zöld ponyvás katonai teherautók vitték a homokzsákokat és az embereket a vasútállomás mellett kialakított depóniákig, majd tovább, az átázott töltésekre, miközben szakadt az eső. A folyót keresztülszelő főúton szinte minden autós lassított, s elborzadva nézte a hömpölygő víztömeget. A Bódva hídjáról sok gyalogos is aggódva pásztázta a folyó egyre emelkedő vízszintjét.

Bartha János tegnap többször is ellenőrizte a hídpillér melletti vízmércén a folyó vízszintjének emelkedését. Mint mondta: nem vízügyi szakember, csak egy helyi lakos, aki aggódik a városért. Szavai szerint csütörtök délben még nagyjából húsz centivel volt alacsonyabb a folyó vízállása a két héttel ezelőtt ebben a városban mért, minden eddiginél magasabb, 305 centiméteres szintnél. Nem sokkal később, a délutáni órákban azonban már ezt a szintet is meghaladta a vízállás, a folyó gyorsan áradt. Az átázott töltések egyre nehezebben bírták a terhelést. A folyó melletti Bódva utcát és a híd túloldalán lévő barokk kastélyt már csak a homokzsákokkal magasított töltések védték, a gát pedig több helyen is szivárgott. Késő délután százak álltak sorban a gátakon, s versenyt futva az idővel magasították a gátat az áradó folyó mentén.

Az előrejelzések szerin péntekre újabb eső várható a térségben.