Meghallgatás – kesztyűs kézzel
Közölte azt is: megerősítik az állam szerepét, rábízzák a megyei kórházakra az ellátások megszervezését, jobb bérre, kevesebb munkaterhelésre számíthatnak az egészségügyben dolgozók, és fölülvizsgálják az elmúlt nyolc év rossz intézkedéseit.
A magántőke szerepéről Réthelyi Miklós ezúttal azt mondta: az egészségügyi ellátás állami feladat. A magánvállalkozások különböző formában részt vesznek az egészségügy fejlesztésében, de ezt a feladatot főként költségvetési és uniós forrásból szeretné az állam megvalósítani. Hozzátette: nagyon szabályozott keretek között azonban szükség lesz kisebb magánvállalkozások közreműködésére. Aki itt elvesztette a fonalat, annak később se lett tisztább a magántőke és az egészségügy kapcsolata: egy képviselői kérdésre ugyanis Réthelyi még azt is megjegyezte: az elmúlt nyolc év spekulációinak, panamázásának vége, az egészségügy nem üzlet, nem lehet kitenni a területet a profithajhászásnak. S csak azoknak a kisebb magáncégeknek lehet létjogosultságuk az egészségügyben, amelyek új értéket hoznak létre.
A képviselők „kesztyűs kézzel” bántak a professzorral. Nem kérdezték meg, miből telik magasabb bérre, jobb ellátásra, a kórházak adósságainak rendezésére. Mikola István (Fidesz) bizottsági elnök elnöki zárszóként „a művészetek miniszterének” nevezte Réthelyit, aki úgy válaszolt: nem művészkedésre szeretné a tárcáját használni.
A meghallgatásról két szocialista képviselő hiányzott, a jelen lévő Garai István viszont további 15 képviselőtársával alkalmasnak ítélte Réthelyi Miklóst a posztra. Csak a három jobbikos tag tartózkodott.