Leendő államtitkára levélben tiltakozik Orbánnál
A leendő kormány egy „bizarr elképzelése” ellen gyűjt aláírást a kulturális ügyekért felelős államtitkári poszt várományosa, Szőcs Géza erdélyi költő. Több közéleti emberhez eljuttatott (és lapunk birtokába jutott) levelében az ellen tiltakozik, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteket felügyelő Balassi Intézet elkerülne a kulturális tárcától, ahová eddig tartozott, méghozzá a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási tárcához. Szőcs Géza a levelet, amelyhez a támogatók aláírását kéri, Orbán Viktornak címezte. Azt írja: „az új kormányzati modell tervezése és megvalósítása (párhuzamosan a régi lebontásával) mint roppant feladatrendszer olyan komplex folyamatnak tűnik, amelyben egyes részletek könnyen elveszhetnek. Talán ez magyarázza azt a bizarr elképzelést, mely szerint a külföldi magyar kulturális intézeteket felügyelő Balassi Intézet nem a kulturális tárcához kerülne. E képtelen megoldás ellen a históriai, szimbolikus és gyakorlati érvek sokasága szól, legfőképpen azonban az a politikai megfontolás, hogy ennek a döntésnek elkeserítő üzenete lenne a kultúra fontosságában bízó értelmiségi osztály, ezen belül elsősorban a művésztársadalom számára, amelynek nagy része e pillanatban még lelkesen bízik az új kormányzat kultúra melletti elkötelezettségében”. A levélben a költő hangsúlyozza: a kulturális intézeteknek a kulturális kormányzati terület részét kell képezniük, ami természetesen nem zárja ki az egyéb tárcákkal történő együttműködést.
Szőcs Géza lapunknak elmondta, hogy egyelőre civilnek és nem politikusnak tartja magát. Levelét magánlevélnek szánta, közlését ezért helyteleníti. Szerinte a levél „technikai és gyakorlati, nem politikai jellegű”. – Ez megfelel a megszokott és normális, kormányzaton belüli érdekérvényesítő technikának. Politikai üzenete nincs, túldimenzionálása helytelen és fölösleges, ezért nem is kívánok többet mondani erről – tette hozzá.
A Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és a magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Központi költségvetési szerv, melynek egyik fő feladata, hogy menedzseli a 17 országban működő magyar kulturális intézeteket és a 19 országban dolgozó vendégoktatók és lektorok hálózatát. Ezenkívül az intézet központi szerepet tölt be a magyar nyelv tanításában is. A nyelviskolai tevékenységtől a hungarológus-részképzésen át az egyetemi előkészítő kurzusokig szervez oktatást külföldiek számára. Pályáztatja és irányítja a külföldön működő magyar lektorokat és vendégtanárokat. Kiadói feladatokat is ellát, és jelentős szerepe van a művelődési terület ösztöndíjprogramjainak megvalósításában. Nyilvános szakkönyvtárat működtet, dokumentumtárat, adatbázisokat tart fenn.
E feladatok mellett a 2011-es magyar uniós elnökség újabb feladatokat delegál az intézethez. Ők felelnek azokért a soros elnökséghez kapcsolódó kulturális programokért, amelyek azokon az európai helyszíneken zajlanak, ahol vanmagyar kulturális intézet. (Ahol nincs, vagy nem európai ország, ott a Külügyminisztérium.) Ehhez új költségvetési források járulnak, összesen 382 millió forint. A programok egyébként körülbelül 80 százalékban már elő vannak készítve. Úgy tudjuk, épp a kibővített feladatkör és a Fidesz által kulcsfontosságúnak tartott uniós elnökség az oka annak, hogy a kormány nem a kulturális államtitkársághoz sorolná az intézmény felügyeletét, amit Szőcs Géza nyilvánvalóan presztízsveszteségként élne meg.
Szőcs Géza levelében nemcsak a Balassi Intézet, hanem egy másik terület, a magyar film jövője miatt is aggódik. Erről így ír: „Hasonlóképpen, azt a logikát is aggasztónak tartjuk, amely a magyar film kérdését pusztán gazdasági természetű feladatnak tekinti. Ebben a szemléletben másodlagossá értékelődik le a filmnek mint művészi alkotásnak a szerepe és viszonylagossá válik az a hozzájárulás, amellyel a filmművészet sikeresen szolgálhatná az egységes nemzeteszményt és az új magyar azonosság-élményt”.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány április elején beiktatott elnöke, Kőrösi Zoltán lapunknak elmondta, hogy látta Szőcs Géza levelét, szerinte a szerzőt jó szándék vezérelte, de talán nem a legszerencsésebb megoldást választotta. Megerősítette, hogy megújítják a filmtámogatást, az elosztásban például nagyobb szerepet kap a nyilvánosság. Egy európai mintára kialakított pontrendszer alapján bírálják el a pályázatokat: a legtöbb pontot kapó terveket egy szakkollégium értékeli, majd egy gazdasági szakértői bizottság is véleményezi a pályázatot a hozott pénzek, a megtérülés, a forgalmazás és marketingszempontok alapján.
