Meg kell ismételni a brókerügyben a teljes elsőfokú bírósági eljárást – ezt mondta ki mondta tegnap a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság ezzel együtt megszüntette az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila előzetes letartóztatását, és csupán az exbróker házi őrizetét rendelte el. Kulcsárt a Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában nyolc év börtönbüntetésre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, s a 24 vádlott közül további hatot szabadságvesztéssel sújtott. A verdiktet a tábla most hatályon kívül helyezte. Így a bizonyítási eljárást – legalább részben – bizonyosan újra le kell folytatni. A feladat nagyságát jelzi, hogy az ügyben az első tárgyalást 2006 májusában tartották, majd ezt még mintegy kilencven követte, több mint kétszáz tanút hallgattak meg, és 150 ezer oldalnyi dokumentumot vizsgáltak át. Az írásba foglalt ítélet terjedelme meghaladta a nyolcszáz oldalt.

A K & H-ügy 2003-ban robbant ki, és a sikkasztás, pénzmosás, valamint okirat-hamisítás miatt folytatott, csaknem háromévnyi nyomozás után az ügyészség kéttucatnyi vádlottat – az exbróker mellett közöttük volt például Rejtő E. Tibor, a bank vezérigazgatója és Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. egykori vezetője – nevezett meg. Az exbróker terhére rótták, hogy 1998 és 2003 között szabálytalanul forgatta magánszemélyek és állami vállalatok pénzét, s ezzel a vádhatóság szerint nyolcmilliárd forint kárt okozott. Kulcsárnak egyébként semmiféle pénzügyi végzettsége nem volt – más diplomája sincs –, ennek ellenére szép karriert csinált: a K & H Equitis brókercég ügyvezető igazgatói posztját tölthette be.

A botrány előzménye, hogy a PSZÁF 2003 májusában helyszíni ellenőrzést tartott a banknál és brókercégénél a Pannonsplast részvényeinek gyanús felvásárlása kapcsán. Akkor megállapították, hogy az 1,2 milliárdos tranzakciót az Equitis VIP-ügyfeleinek pénzével hajtották végre. A vizsgálat hatására a K & H vezérigazgatója lemondott.

Később a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy Kulcsár az Állami Autópálya Kezelő, illetve magánszemélyek – köztük politikusok és ismert újságírók – sorának a pénzével is játszott. Ők valamennyien elnyerték a K & H-nál a kiemelt ügyfél státusát, és nekik a befektetéseik után Kulcsár a szokásosnál jóval magasabb hasznot ígért. Később belekeveredett az ügybe a Betonút Zrt. is.

Egyes feltételezések szerint nem kizárt, hogy ekkor egyfajta pilótajáték folyt: az exbróker a nagyobb hozamot a később befolyt friss pénzekből fizette. Az viszont már nem derülhetett ki, hogy Kulcsár a befektetések hasznából képes lett volna-e finanszírozni a rendszert, mert megindult a büntetőeljárás.

A nyomozást a rendőrség 2003 júliusában rendelte el, s miután Kulcsár az idézésre nem jelent meg, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Kilenc hónappal később Ausztriából hozták haza, majd – miként a sikkasztásban bűnrészességgel gyanúsított Rejtő E.-t is – előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyészség a vádiratot 2005 májusában nyújtotta be, az első bírósági tárgyalást pedig egy évvel később tartották, az ítélet kihirdetésére azonban még több mint két évet várni kellett. A döntés ellen azonban az ügyészség és számos vádlott is fellebbezett. Megalapozatlan és hiányos az elsőfokú verdikt – így indokolta a lépést a vádhatóság képviselője –, ezért az eljárás megismétlését kezdeményezte. A fellebbviteli főügyész szerint az elsőfokú ítélet hibái nem azt jelentik, hogy a vádlottak ne követtek volna el bűncselekményt, ám nem azokat a cselekményeket róhatják a terhükre, amelyekre alapozva az elsőfokú ítélet született. Azt állította, hogy sem Kulcsár szerepe, sem az ügyfelek pénze feletti rendelkezési jogosultsága nem tisztázott – így lehetséges, hogy nem sikkasztást, hanem csalást követett el –, ez pedig az összes többi vádlott cselekményének minősítésére hatással lehet, ezért az ő ügyükben is az elsőfokú bizonyítás megismétlésére van szükség.

Hasonló álláspontra helyezkedett Kulcsár és a másodrendű vádlott, Kerék Csaba védője is: az eljárás megismétlését kezdeményezték, mert a bíróság eljárási hibákat követett el, és a tényállást sem tisztázta egyértelműen. Kérdéses, mi volt Kulcsár szerepe, és a cselekménye valóban sikkasztásnak minősül-e, vagy inkább csalásnak. A többi vádlottat képviselő ügyvédek viszont inkább lezárták volna a hét éve húzódó ügyet, és az ítélőtáblától kérték, mielőbb hozzon érdemi, ügydöntő határozatot. Több védő ugyanakkor kétségbe vonta Kulcsár szavahihetőségét, ami azért fontos kérdés, mert számos vádlottat az ő vallomása alapján marasztaltak el. Felvetették, hogy a K & H, illetve a bank alkalmazottainak felelőssége is súlyosabb lehet annál, mint amekkorát megállapítottak.

A K & H-nál elkövetett szabálytalanságokról, illetve a pénzintézetnek a büntetőeljárás során – a nagyobb biztosítási összeg reményében –tett valótlan nyilatkozatairól is beszélt a Fővárosi Ítélőtáblán Kulcsár Attila. Ugyanakkor hangoztatta, a bank nem bízott rá pénzt, így azt el sem sikkaszthatta, és rá nem vonatkoztak a banki szabályok.

Az exbróker bő egyórás beszédében nem kímélte egykori ügyfeleit sem, mondván, igazából egyiküket sem érdekelte, hogy milyen tranzakciókba kezdett a pénzükkel, csupán az ígért hozamot lesték. Szerinte az sem zavarta őket, ha zacskóban kapták meg a várt összeget, és a legtöbben jól is jártak. Így a csalást sem követhette el, mert senkit nem kellett becsapnia, félrevezetnie.

Kulcsár egyetlen alkalommal, a Fővárosi Ítélőtáblán szólalt meg – addig csak az ügyészségen tett vallomást –, és akkor kijelentette: az ügy még nincs lezárva, mert első fokon a bíróság annak „csak harminc-negyven százalékát derítette fel”. Ezért úgy véli, van értelme az eljárás megismétlésének, és kilátásba helyezte, hogy kész segíteni az eset tisztázásában. Beszélt ugyanakkor a K & H Banknál elkövetett szabálytalanságokról, illetve a pénzintézetnek a büntetőeljárás során – a nagyobb biztosítási összegreményében – tett valótlan nyilatkozatairól is.

Tegnap a tábla tanácselnöke is órákon át sorolta az elsőfokú ítélet hibáit. Példaként említette, hogy hiányzik a tényállás a vádak alól Kulcsár vallomása alapján felmentett Rejtő E. esetében. Azt pedig súlyos eljárási hibának minősítette, hogy a Fővárosi Bíróság egyes terjedelmes vallomásokat, Kulcsárnak a nyomozás során tett nyilatkozatait nem a büntetőeljárási törvénynek megfelelően ismertette. A tábla szerint azt is tisztázni kell, hogy az ügyészség miben tartja fenn a vádat. Ha ugyanis a sikkasztás vádjától eltér a Fővárosi Főügyészség, és csalásnak minősíti a történteket, az merőben új jogi helyzetet teremt: Kulcsár esetében erre a bűncselekményre ismét kiadatási eljárást kell lefolytatni Ausztriával. A tábla – a fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben – úgy látja azonban, egyáltalán nem kizárt, hogy mégis sikkasztás történt, és nem más bűncselekmény. A bizonytalan váddal összefüggésben azonban a bíró jelezte: nem tud konkrétabb iránymutatást adni az elsőfokú bíróságnak. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a szakértői vélemények nem minden ponton feltétlenül helytállóak.

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy – a védői felvetésekkel ellentétben – nem tartja törvénysértőnek, és nem rekeszti ki a bizonyítékok közül Kulcsárnak az ügyészek előtt meglehetősen szokatlan, mármár baráti légkörben tett vallomásait.

7 év az ügy kirobbanása óta

200 tanú

90 tárgyalási nap

150 ezer oldalnyi dokumentum

Jókedvű ügyvédek