Siklósi beruházás: égbe vagy csődbe visz?
Július 9-én adják át Siklós új fürdőjét. A háromhektáros Thermal Spa Siklós hét fedett és öt nyitott medencével várja a vendégeket. A nyáron 1200, télen 550 fürdőzőt befogadó létesítménynek a 700 éves siklósi vár ad történelmi hátteret. A termálkútért és a víz városba vezetéséért az önkormányzat 450 milliót fizetett, a fürdő építését Siklós kétmilliárd értékű – svájcifrank-alapú – kötvényből fedezi. A fürdő tervezője és kivitelezője az Aquaplus Kft., s ez a cég üzemelteti a létesítményt 25 éven át. A kft. pályázaton nyerte el mindhárom megbízást.
Bár a programot a 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő Siklós lakói reménykedve figyelik, sokan attól tartanak: sosem térül meg a beruházás. A programot megszületése, 2008 óta támogatja a siklósi képviselő-testület 18 tagjának többsége, az MSZP-frakció, a civil szervezetek képviselői, a függetlenek és egy fideszes képviselő. Négy fideszes városatya viszont a program ellen voksolt. Őket ez év elején kizárták a Fideszből.
Vezéregyéniségük, Szalai Ottó úgy érvel: hiba volt a városnak saját erőből fürdőt építeni, a beruházásra magánbefektetőt kellett volna találni, kockáztasson ő, ne az önkormányzat. Szalai hangsúlyozza, hogy öt éve Demján Sándor cége is fontolgatta a siklósi fürdőépítés.Miután nem láttak esélyt a beruházás megtérülésére, Demján visszalépett.
Marenics János, Siklós független polgármestere viszont biztos abban, hogy a fürdőberuházás fejlesztések egész sorát generálja. Az Aquaplus már bele is fogott egy 1,3 milliárdba kerülő, 45 szobás, 5 apartmanos, négycsillagos szálloda építésébe. A volt siklósi laktanyát megvette a várostól egy befektetői csoport, s ott 205 vendégnek szállást adó wellnessközpontot építenek 2012-re, 5 és fél milliárdért. Már folyik és 2011 tavaszára befejeződik az önkormányzat kezelésében lévő vár másfél milliárdba kerülő felújítása, amire az unió, a Norvég Alap és a magyar állam összesen 1,4 milliárd forintos támogatást ad. A vár alatti nyomornegyed szanálása után – vállalkozói tőke bevonásával, 600-700 millió forintért –megépül egy múzeumfalu. Bár a tervekben sok a feltételes mód, Marenics határozott: Siklóson eddig 2-3 órát töltöttek a turisták. Szerinte a fürdőnek, a szállásoknak és a megújuló várnak köszönhetően a város többnapos célpont lesz, a vendégek itt laknak és költenek. A siklósi polgármester hozzáteszi: a képviselők azért szavazták meg fürdőberuházást, mert egy tanulmány azt prognosztizálta, hogy a felsorolt fejlesztések új pályára állítják Siklóst.
Szalai Ottó erre így reagál:
– Ha ennyire biztos a fürdő sikere, akkor meg azt nem értjük, hogy miért adja a város bérbe a fürdőt jelképes összegért. Akkor miért nem a város üzemelteti a fürdőt?
Tény, hogy Siklós 25 esztendőn át összesen 800 milliót kap az Aquaplustól bérleti díjként, eközben a fürdőépítésre kibocsátott kötvény törlesztésére 5,5-6,5 milliárdot fordít az önkormányzat, ha a frank a 180-200 forintos sávban marad. Szalai szerint a kötvény és a város további egymilliárdos adóssága csődhelyzetbe sodorhatja a tízezer lelkes Siklóst.
– Nevetséges! – legyint a polgármester. – Egy évi 5 és fél milliárdból gazdálkodó városnak ez nem teher. Főleg úgy, hogy növekednek a bevételeink: a fürdő és a szállodák munkahelyeket teremtenek, az ide jövő cégektől pedig adót szedünk. Amúgy a fürdővagyont részvénytársaságba visszük, és a részvények 51 százalékát eladjuk. A befolyt pénzből visszafizetjük a kötvénytartozás felét, ami marad, az kezelhető lesz.
Szalai Ottónak erre a változatra is van baljós elképzelése. Szerinte a fürdőt a megszorult várostól áron alul veszi majd meg egy – vélhetően – kormánypolitikusokhoz közel álló cég. A vevő jól jár, a város meg évtizedekig fizeti a kötvényből származó adósságot. Amúgy Szalai azért gondolja ezt, mert gyanúsnak érzi azt, hogy a fürdőt tervező, építő s üzemeltető cég közel áll a Fideszhez. Az Aquaplus tulajdonosa, György Zoltán ugyanis egy másik cégben, az Aquaholdingban tulajdonostársa Bánki Eriknek, a Fidesz baranyai parlamenti képviselőjének, a párt dél-dunántúli régióigazgatójának. Bánki Erik elismerte: valóban üzlettársa György Zoltán, de közös cégük éves bevétele csak hárommillió forint. Abban, hogy az Aquaplus nyert a siklósi termálpályázaton, nincs szerepe – mondta Bánki Erik. Szalai viszont állítja: azért szorították ki őt és három társát a Fideszből, mert támadták a termálprogramot, ami szerinte rosszul érintette Bánkit. A kizárás úgy zajlott, hogy a Fidesz országos vezetése 2010 januárjában feloszlatta a párt Szalai vezette siklósi szervezetét. Bánki szerint azért, mert a szervezet rosszul működött. Szalai ezt cáfolja: a tavalyi Európa Parlament-választáson a Fidesz Siklóson az országos átlagnál jobban szerepelt.
Ha nincs összefonódás a háttérben, a fürdő leendő üzemeltetője akkor is kényelmes helyzetben van, hisz nincs olyan szerződés, ami rákényszerítené a céget a nyereséges gazdálkodásra. Miképpen arra sincs szerződéssel rákényszerítve, hogy 25 év után új állapotban adja vissza a fürdőt a városnak. Így aztán kérdéses, hogy ha a város valóban el akarja adni egy-két éven belül a fürdőrészvényeit, akkor miért fizetne érte valaki komoly vételárat, hiszen mit ér az a részvény, amire 25 évig aligha remélhet a tulajdonos osztalékot.
S mit ér az a fürdő, amelyet 25 év után ki tudja milyen állapotban kaphat meg az üzemeltetőtől a többségi tulajdonos? Az Aquaplus Kft. tulajdonosa ezzel kapcsolatban azt mondta: a fürdők általában nem nyereségesek, viszont ezek a létesítmények teremtik meg az idegenforgalom számára az infrastruktúrát. A kft. igyekszik nyereségesen működtetni a termált –tette hozzá György Zoltán –, noha erre a várossal kötött kontraktus valóban nem kényszeríti. Az Aquaplus működtethető állapotban adja majd vissza a fürdőt a városnak 2035-ben – állítja György Zoltán. Arra a kérdésünkre, hogy a cég meg akarjae venni a fürdő többségi részvénycsomagját, a kft. vezetője azt válaszolta: ez üzleti titok.
