A betegállomány vagy a gyes nem lesz akadálya a kirúgásnak
Hat szakszervezet közös sajtótájékoztatón tiltakozik ma a Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által a kormánytisztviselők jogállásáról benyújtott törvénytervezet ellen. A javaslat szerint a minisztériumokban és a központi államigazgatási szerveknél dolgozó körülbelül hatvanezer köztisztviselőt azonnal kormánytisztviselővé minősítik át. Az érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy az előterjesztés kilátásba helyezi: két hónapos felmondási idő mellett bárkit indokolás nélkül kiakolbólíthatnak a közszolgálatból.
A ma hatályos szabályok szerint a köztisztviselők fokozott munkajogi védelmet élveznek. A nagyobb biztonságot kínáló közszolgálati életpályamodellt 2001-ben épp az első Orbán-kormány idején foglalták törvénybe, s része az is, hogy a közszolgáknak előre kiszámítható előmenetelt – „nyugdíjas” állást –, valamint kiemelt juttatásokat kell biztosítani. A fizetéseket körülbelül hetven százalékkal fel is emelték, de az érintetteknek sok egyéb kedvezmény is jár, a cafeteriától a 13. havi illetményig. E rendszer nagyjából megfelelt az angol modellnek: akit ott a közszolgálatban véglegesítenek, már a nyugdíját is kiszámíthatja.
A foglalkoztatási biztonság eddig változatlanul megmaradt: a köztisztviselőt csak alapos indokkal lehetett elbocsátani, a felmondási idő pedig elérhette akár a nyolc hónapot is. Igaz, szigorodtak a pályára kerülés szabályai, mert általánossá tették a pályázati rendszert, illetve a versenyvizsga intézményét, és bevezették a rendszeres teljesítményértékelést is.
Az új kormány szinte minden eddigi szabályt hatályon kívül helyezne. A tervezetben ugyanis szó sincs pályáztatásról vagy más, a kormánytisztviselők kiválasztását célzó átlátható módszerről, s a dokumentumban nem szerepel a teljesítmények értékelése sem. A közszolgát a munka törvénykönyvében meghatározott minimális jog sem illeti meg: nem kell közölni vele, miért rúgják ki.
Répássy Róbert a parlamenti vita során kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót is megilleti. A javaslat ezt az alapelvet érvényesíti, megszüntetve ezzel a hatályos szabályozás következetlenségét, amely szerint az állam csak valós és okszerű indoklással alátámasztva szüntetheti meg a jogviszonyt.
Horváth Zsolt, a Fidesz vezérszónoka a a javaslat kapcsán azt emelte ki, hogy a kormánytisztviselő a végrehajtó hatalom alá tartozó államigazgatási alkalmazott lesz. Így nyitott, gyors és rugalmas rendszer jöhet létre.
A köztisztviselői kar több tagja úgy látja, a tervezet elfogadásával lehetőséget teremtenek a közszolgálat megújítására, hiszen az eddig bebetonozott, ám kevésbé alkalmas embereket könnyebb lesz magasabban kvalifikált szakértőkkel lecserélni.Más vélemények szerint a törvény célja, hogy gyorsabban és olcsóbban csinálhassanak helyet az új hatalom kiszolgálóinak.
Ez utóbbi vélekedést osztja Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Szerinte az előterjesztés megdöbbentő, s már a javaslat preambuluma is sérti a közszférában foglalkoztatottakat, amikor „a pártsemleges és hazaszerető, a Magyar Köztársaság érdekeit és a közjót a legmegfelelőbben szolgáló” központi közigazgatás kialakítását tűzi ki célul. Szerinte ez azt sugallja, mintha a köztisztviselők nem szeretnék a hazájukat, és nem a közjó érdekében munkálkodnának. Nem vitatja ugyanakkor, hogy vannak „bebetonozott” emberek, ám úgy véli: a többség a szaktudása okán maradhatott a köztisztviselői karban. Egyes források szerint van olyan tárca, ahol máris harminc százalék körüli leépítést írtak elő. Bárdos nem hallott erről, ám maga is úgy látja: az előterjesztéssel az elbocsátásokat kívánják egyszerűsíteni. De hogy még egy gyesen levő kismamát is kirúghassanak, az elég abszurd, teszi hozzá. Az érdekképviseletek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, mondja Bárdos, hiszen még az egyeztetési kötelezettséget is megkerülték azzal, hogy a javaslat egyéni képviselői indítványként került a parlament elé.
– Az előterjesztést lehet jó szándékúnak tartani, de okot adhat gyanakvásra is – fogalmaz Lamperth Mónika szocialista képviselő. Szerinte a fenntartások egyik oka, hogy 2001-ben éppen a Fidesz vezette be a kormányzati főtisztviselői címet, és néhány kitűnő szakember mellett többségében saját pártkatonáit juttatta ezzel a parlamenti választás előtt biztos álláshoz. Lamperth úgy látja, most sem tesznek majd másként, csak több lesz az áldozat, miközben nincs két kiképzett köztisztviselői kar. Pedig ez akkor is szakma, ha az előterjesztők másként vélekednek, hangsúlyozza. „Ennél az is tisztességesebb lenne, ha a Fidesz kimondaná: a kétharmad birtokában bevezeti az Egyesült Államokban egykor általános politikai zsákmányrendszert, így kijelölné azoknak a körét, akiknek egy kormányváltás idején biztosan fel kell állniuk” – mondja.
A tervezethez tegnap két fideszes képviselő módosító indítványokat nyújtott be. Horváth Zsolt javaslata szerint mégis kötelezővé tennék, hogy a munkáltató a tisztviselő felmentését indokolja, és vita esetén a felmentés indokának valóságát és okszerűségét bizonyítsa. Felmentésre csak a kormánytisztviselő képességeivel, a tisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő körülmény adhatna okot. Szabó Erika csupán a tervezetben található ellentmondást szüntetné meg. Egy helyütt az szerepel, hogy a munka törvénykönyvének a felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezéseit a tisztviselők esetében nem kell alkalmazni, másutt azonban a javaslat hivatkozik erre. A képviselő ez utóbbit venné ki a szövegből, egyértelművé téve, hogy a betegállomány vagy a gyes nem akadálya az elbocsátásnak.
