Bauer Tamás: Tegnap óta nincs pártunk
Patrubány Miklós akkori kezdeményezését most Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Németh Zsolt és Semjén Zsolt törvényjavaslatként terjesztette az Országgyűlés elé. Meg sem várták az új kormány megalakítását, a kormányprogram vitája közben ejtették szerét a zárószavazásnak. Mire Orbán Viktort formálisan is miniszterelnöki felelősség terheli Magyarország nemzetközi kapcsolataiért, a törvényt már el is fogadták. A törvényt, amely – a leszármazás és nyelvtudás kerülőútján – nemzetiségi hovatartozás alapján kínálja fel a magyar állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak, s ezzel bevonja őket a magyar politikai nemzetbe, felrúgja a nemzetközi rendet, a szomszéd országokkal kötött alapszerződéseket és konfliktust gerjeszt többség és kisebbség, határon inneni és túli magyarok között.
Az új Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat 98 százalékos többséget kapott. A leadott 352 szavazatból 344 igen volt, hárman (Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor az MSZP-ből) nemmel szavaztak, öten tartózkodtak (három szocialista és két LMP-s képviselő). Az MSZP ötvenkilenc képviselője közül harmincketten igenel szavaztak, köztük Baja Ferenc, Lamperth Mónika, Mandúr László, Mesterházy Attila, Szekeres Imre, Szili Katalin, Veres János, volt vagy jelenlegi elnökségi tagok, volt miniszterek, parlamenti elnök és alelnök, a jelenlegi frakcióvezető és reménybeli pártelnök. A párt nagy öregje, Vitányi Iván tartózkodott. A párt meghatározó vezetői közül Botka László, Juhász Ferenc, Kiss Péter, Kovács László, Lendvai Ildikó távol maradt a szavazástól. Az ígéretes fiatalok közül igennel szavazott Bárándy Gergely és Tóbiás József, jelen volt, de nem nyomott gombot Ficsor Ádám és Vadai Ágnes.
A szomszédsági politika, a magyar kisebbségek ügyének kezelése a magyar politika egyik alapkérdése. Többször leírtam már: az MSZP és az SZDSZ első koalíciós kormánya, a Horn-kormány a magyar kisebbségek ügyét a szomszéd országokkal való megbékélés és a kisebbségi jogok államközi alapra helyezésével kezelte, összhangban a kisebbségi pártok – a Bugár Béla vezette MKP és a Markó Béla vezette RMDSZ – törekvésével, hogy a kisebbségi jogvédelmet összekapcsolja az ottani társadalomba való integrációval. A Fidesz ezzel szemben gyökeresen más politikát, a szomszédokkal vívott hidegháború politikáját követte korábban a státustörvénnyel, most a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel és a Trianon-emléktörvénnyel. Ezt a politikát 2004-ben a magyar választóknak csak 18 százaléka követte, 17 százaléka elutasította. Az ötvenkilenc tagú MSZP-frakciónak 2010. május 26-án az ügyben nincs közös álláspontja. A frakciónak csak csekély kisebbsége állt ki saját korábbi kormányának politikája mellett, többsége a Fidesz politikája mellé állt. Nekünk, akik 2004-ben közel másfél millióan voltunk, nincs ma képviseletünk a magyar Országgyűlésben. Az SZDSZ, amely 2001-ben nemet mondott a státustörvényre és nemet mondott a kettős állampolgárságra is, megszűnt, el sem indult a 2010-es választáson, az MSZP-nek nincs álláspontja, többsége a Fidesz oldalára állt.
A jobboldalnak ma a magyar Országgyűlésben politikai értelemben nincs ellenzéke. A magyar progresszió romokban hever, az alapoktól kell újjáépíteni.
A szerző közgazdász