Kettős döntés
Az állampolgárság megszerzésének megkönnyítésében mind a négy parlamenti párt képviselői egyetértettek, 344-en nyomták meg az igen gombot, mindössze három MSZP-s honatya, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazott ellene, és öten tartózkodtak. A módosított törvény szerint 2011 januárjától a honosításnak nem lesz feltétele a magyarországi Tartózkodás, és az állampolgársági eskü is letehető külképviseleteinken, de az állampolgárság csak kérelemre nyerhető el. Születésénél fogva leszármazással magyar állampolgárrá válik ugyanakkor minden magyar állampolgár gyermeke. A kormánypártok szerint az alkotmányos előírásoknak és a nemzetközi szabályoknak is megfelel az új szabályozás, amelyhez hasonló sok európai országban már létezik, köztük szomszédainknál is.
Közvetlenül a magyar döntés után előbb a szlovák kormány, majd a pozsonyi parlament is rendkívüli ülést tartott, és indulatos, magyarellenes vita után módosította a szlovák állampolgársági törvényt: a jövőben elveszítik szlovák állampolgárságukat azok, akik önkéntesen másik ország polgárává is válnak. Robert Fico miniszterelnök azt is jelezte, hogy a pozsonyi parlament magyar tagjai mandátumukat is elvesztik, ha magyar állampolgárságot kérnek, ahogy azt Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke bejelentette.
Vladimír Meciar pedig azzal fenyegette meg a pártelnököt, hogy kettős állampolgársága esetén még az országból is kiutasítják. A padsorokban eközben olyan képviselők is ülnek, akik orosz, illetve svájci állampolgársággal rendelkeznek. A leghisztérikusabb felszólalás Ján Slotához fűződik, ő Szlovákia védelmi erejének megerősítésére szólított fel, arra hivatkozva, hogy a magyarok trianoni traumája miatt „háborús konfliktusra” is fel kell készülniük. Jóval megengedőbb volt Mikulás Dzurinda, szerinte az új törvény kiűz szlovák állampolgárokat Szlovákiából, miközben különleges helyzetben lévő kisebbséget teremt.
A Fidesz a szlovákiai választási kampány részének tekinti a pozsonyi kritikákat, és nem kíván felülni a szlovák kormány és kormányzó pártok provokációjának.
Csak tömeges méretek esetén jelenthet biztonsági kockázatot az állampolgárság megadása, különösen olyan esetekben, amikor egy állam a vele szomszédos országban meghatározott csoportoknak biztosítja azt – ezt ajánlotta a felek figyelmébe Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerdai állásfoglalásában. Több határon túli magyar szervezet ugyanakkor üdvözölte a budapesti lépést.
