A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása szerint a honosításnak nem lesz feltétele a legalább egyesztendős magyarországi tartózkodás, és alkotmányos alapismeretek megszerzését – valamint a nyelvtudást – bizonyító állampolgársági vizsgát sem kell tennie senkinek.

Aki valószínűsíti „magyarországi származását”, s képes az „állampolgársági nyilatkozat megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet” magyar nyelven benyújtani a „magyar konzuli tisztviselőhöz”, szinte automatikusan honfitársunkká válhat. Kizáró ok legfeljebb a büntetett előélet, illetve a Magyar Köztársaság közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekeinek sérelme lehet. Magyarországra még az állampolgársági eskü letétele érdekében sem kell utaznia senkinek: ezt az aktust a magyar külképviselet vezetője előtt is le lehet majd tudni.

Az állampolgárság megszerzése a környező országokban élő magyar nemzetiség számára 2011-től így lényegesen könynyebbé válik, hiszen a honosításhoz már nem lesz szükség a szülőföld elhagyására. Ennek két azonnali következménye lehet: a magyar útlevél megszerzése és a magyarországi letelepedés lehetősége. Az uniós polgárok (tehát a Romániában, a Szlovákiában és a Szlovéniában élők) számára ez nem jelent különösebb előnyt, hiszen ők az EU-n belül eddig is szabadon mozoghattak, és kötöttségek nélkül választhatták meg tartózkodási helyüket.

Az Európai Unión belül Horvátország és Szerbia polgárai is vízummentesen utazhatnak, így a magyar úti okmány az ottani magyarság számára sem fontos kérdés. Ha azonban valaki Magyarországon kíván letelepedni, esetleg az unión belül akar másutt boldogulni, annak jól jöhet a magyar útlevél.

A tegnap elfogadott törvénymódosítás a kárpátaljai magyarság életében hozná a legjelentősebb változást, mert a magyar útlevél számukra az EU-tagállamok közötti szabad mozgás lehetőségét teremtené meg. Ukrajna azonban nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, vagyis: aki magyar szeretne lenne, (elvileg) elveszíti ukrán állampolgárságát, és ezzel saját otthoni egzisztenciáját teheti kockára.

Az alkotmány szerint nincs kétféle állampolgárság, de az egyes emberek jogai és kötelezettségei között a törvények különbséget tesznek attól függően, hogy valaki életvitelszerűen Magyarországon vagy külföldön tartózkodik. Például az itthon nyújtott ingyenes közszolgáltatások jelenleg kizárólag azokat illetik meg, akik nálunk élnek. Ilyen többek között a térítésmentes egészségügyi ellátás, az ingyenes közoktatás vagy az önkormányzatok által nyújtható támogatások sora.

Akad még egy jelentős különbség: a választójog. Az alkotmány szerint ez valamennyi magyar állampolgárt megilleti ugyan, ám más törvények alapján csak az szavazhat, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Ezt a megkülönböztetést eddig az Alkotmánybíróság sem vitatta. Elvileg nem zárható ki persze, hogy a kétharmados többség birtokában a Fidesz átírja a választójog szabályait is, de nemzetközi bonyodalmakhoz vezethetne, ha valaki e jogával egyszerre két országban is élhetne.