„Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy (…) a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben; a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.” Ezt kezdeményezi az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló parlamenti határozati javaslatában a Fidesz. Az előterjesztés szerint, amelynek vitája tegnap folytatódott, az Országgyűlés megkövetné az áldozatokat. Balsai István miniszterelnöki megbízottként azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja ki: a 2006. őszi zavargásokon történt rendőri túlkapásokért, az esetenként súlyos sérüléseket okozó intézkedésekért ki a felelős.

Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter szerint Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány valószínűleg nem követett el törvénysértéseket. Mára azonban többé-kevésbé bebizonyosodott, hogy az előállított személyek nagyobb részével szemben indokolatlanul léptek fel, és az aránytalanul durva rendőri beavatkozás miatt többen súlyos, esetenként maradandó sérüléseket szenvedtek.

A 2006. őszi zavargások sérültjeiről, illetve a rendőri intézkedések által érintett személyekről eltérő információk láttak napvilágot. A kormány által létrehozott, Gönczöl Katalin kriminológus vezette bizottság jelentése szerint a mentők szeptember 18-tól október 25-ig összesen 326 civil sérültet láttak el, közülük 141 embert október 23-án és 24-én. Az Egészségügyi Minisztérium más adatokat szolgáltatott: csupán az október 23-i események kapcsán 195 sérültről adott számot. Akkor a gumilövedékek tizenhat személyt súlyosan megsebesítettek, s néhányan – például kézujjak amputációja, az egyik szem elvesztése, illetve nyílt koponyatörést követő agyi károsodás miatt – maradandó fogyatékosságot szenvedtek. Az ORFK ugyanakkor azt közölte, hogy a zavargások során csaknem négyszáz rendőr is megsérült, 34 egyenruhás pedig kórházi kezelésre szorult. A Morvai Krisztina –tavaly óta jobbikos EP-képviselő –társelnökletével alakított Civil Jogász Bizottság saját összesítése szerint október 23-án 167 főt láttak el, míg a mentőszolgálat a testület jelentése szerint 128 esetről tudott. A dokumentum tizennégy szemsérülést említ, és ezek közül valószínűleg négy okozott maradandó fogyatékosságot. Miután azon a napon összesen két rendőr szorult orvosi ellátásra, erősen vitatják, hogy az összecsapások során valóban négyszáz körüli egyenruhás sérült volna meg.

A rendőrség a tüntetők közül csaknem félezer személyt állított elő, minden másodikat őrizetbe is vette, és közülük a bíróság 141-et helyezett előzetes letartóztatásba – derül ki az ORFK akkori összesítéséből. Nyomozás 170 ember ellen indult, de az ügyek nagyobb részét utóbb megszüntették. Ítélet mindössze néhány tucatnyi esetben született, például az MTV ostromában közreműködők közül többeket – általában felfüggesztett – szabadságvesztéssel sújtottak.

A tömegoszlatás vagy az elfogás során tanúsított indokolatlan rendőri erőszak, illetve jogtalan fogva tartás, továbbá a fogdákban elkövetett bántalmazások miatt 150 feljelentés érkezett, ám az eljárás – alapvetően az azonosító számok hiánya miatt – ezek többségében nem vezetett eredményre. Az egyenruhások közül így mindössze pár főt marasztaltak el – a verdikt felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés volt –, de vannak még lezáratlan esetek. Az eljárások során egyébként a rendőrök gyakran egymást fedezték, a személyes felelősséget nagyrészt emiatt sem sikerült tisztázni.

A jogtalan intézkedések áldozatai közül többen kártérítési pert kezdeményeztek. Összesített adatok nincsenek, de annyit tudni lehet, hogy a Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat körülbelül negyven sértett ügyében jár el, és eddig a perek csaknem fele zárult ítélettel vagy megegyezéssel. Az érintettek több mint negyvenmilliós, az eddigi bírói gyakorlathoz képest viszonylag nagy összegű kártérítést kaptak – a súlyos,maradandó sérülést szenvedettek egyenként akár hárommillióhoz is jutottak –, majdnem kéttucatnyi esetben viszont még sem bírói döntés, sem egyezség nincs.

A Fidesz által benyújtott határozattervezet indoklásából kiderül: csak azok kárigényét elégítenék ki peres eljáráson kívül, akiknek az esetében a rendőrség a jogsértést elismerte, illetve akik már feljelentést tettek. A fideszes Balog Zoltán a Kossuth rádiónak azt mondta, hogy – a tűzijáték áldozatait is beleértve

– ez legfeljebb négyszázmillió forintba kerül. Egyébként a javaslatból az is következik, hogy újabb követelésekkel az egyszerűsített eljárás reményében már nem érdemes előállni.

A túlkapások miatt több rendőri vezetőt feljelentettek, ám büntetőeljárás kizárólag beosztottak ellen indult. Balsai István miniszterelnöki megbízott feladata minden bizonnyal az is, hogy tisztázza a parancsnokok és a politikusok esetleges felelősségét. Az egyik homályos pont mindenképpen az MTV „ostroma”, ahol a rendőrök jóval többen voltak, mint ahányan a tüntetők közül az épület elleni támadásban aktívan közreműködtek. Így máig kérdés, hogy az egyenruhások miért adták fel a székházat, amit belső vizsgálatok is szakmai hibának minősítettek.

A jobboldal szerint a rendőrök a központi akaratnak megfelelően cselekedtek, amikor a szeptember 18-a – vagyis az MTV „ostroma” –után következő utcai megmozdulások résztvevői ellen időnként egészen brutális módon léptek fel, és válogatás nélkül folytattak „hajtóvadászatot” szinte mindenki ellen, aki csak a szemük elé került. Ezt a feltételezést ugyancsak a miniszterelnöki megbízottnak kell megerősítenie vagy cáfolnia. A rendőrséget, illetve az állami vezetőket a legtöbb támadás a 2006. október 23-i események miatt érte, sokan azt gondolják ugyanis, hogy a Kossuth tértől elkergetett tüntetőket szándékosan „nyomták rá” a Fidesz nagygyűlésének résztvevőire. Tény, hogy a parancsnokok valóban nem tudták megakadályozni a két tömeg keveredését. Emiatt a békés demonstráció több hazafelé tartó résztvevője – például Révész Máriusz fideszes képviselő – is rendőri erőszak áldozatává vált. A képet árnyalja, hogy a gyűlés helyszínét sokan nem a javasolt irányban hagyták el, hanem a Deák tér vagy a Rákóczi út felé mentek, ahol az egyenruhások és a Kossuth téri tüntetők között kisebb háború dúlt. Balsai dolga lesz kideríteni: szakmai hiba történt, vagy ennél súlyosabb vádakat kell megfogalmazni.

Vannak még lezáratlan esetek