Hiller István oktatási miniszter részvételével avatóünnepséget rendeztek a Zala megyei Csömödéren 2006 szeptemberében, amikor átadták a hatszázötven lakosú falu iskolájának új szárnyát. A hatvan százalékban uniós, negyven százalékban állami forrásból, csaknem 70millió forintért felépített és berendezett új épületrészben társalgót, könyvtárat, valamint egy – akkoriban a megyében legkorszerűbbnek tartott – informatika-tantermet alakítottak ki.

Akkor egy emberként örült a falu, ma viszont többen is kétségbe vonják, szükség volt-e ekkora beruházásra: intézményátszervezés miatt ugyanis harmadára csökkent a tanulók száma, s mindössze huszonhét alsó tagozatos diák maradt az iskolában, így szinte teljesen kihasználatlan a tízmilliókért létrehozott részleg.

– Régóta folyamatosan csökkent az iskola tanulóinak a száma, de a legnagyobb csapást az jelentette, hogy nem egészen egy évvel az új épületszárny átadása után szigorították a közoktatás finanszírozási rendjét. Ennek következtében olyannyira csökkent a normatív támogatásunk, hogy önállóan nem tudtuk tovább működtetni az iskolát. Társulnunk kellett több közeli településsel, s a három kilométerre lévő Páka iskolájának tagintézménye lett a csömödéri. Az összevonás nyomán 2007 szeptemberétől már a pákai iskolában tanultak a felső tagozatos diákok, nálunk csak az alsósok maradtak – foglalja össze az előzményeket Győrfi Csaba, Csömödér 2006 őszén megválasztott polgármestere.

Az átszervezés ellenére a csömödéri iskolába még jó ideig visszajártak a felsősök: Pákán ugyanis nem volt elég számítógép, így az informatikaórákat ott nem tudták megtartani. Felvetődött emiatt, hogy átköltöztetik a vadonatúj informatikatantermet Pákára, de végül ezt az ötletet elvetette a csömödéri képviselő-testület. A két falu aztán különös, költséges megoldást talált. A diákokat naponta kisbusszal szállították Pákáról Csömödérre, amikor informatikaórájuk volt – mindez pedig egyes hírek szerint évente egymillió forintnál is többe került.

A drága buszozásnak az idén április elején vetettek véget: pályázati pénzekből bővítették, korszerűsítették a pákai számítástechnika-termet, így feleslegessé vált a két település közötti ingajárat fenntartása. Emiatt pedig április elejétől végleg elmaradtak a felsősök a csömödéri iskolából, az alsós tanulók pedig csupán hetente egyszer egy órára használják a géptermet. A polgármester szerint a könyvtár kihasználtsága sem sokkal jobb, vagyis a felsősök elmaradása óta kong az ürességtől a hetvenmillióért kialakított szárny.

– Utólag persze könnyű okosnak lenni, de a történtek miatt több kérdés is megkerülhetetlen. Tényleg szükség volt ekkora beruházásra? Vajon miért nem látta az iskola akkori vezetője, hogy az intézményben jelentősen visszaesik a tanulók száma, így túlzás hetvenmilliós fejlesztésbe kezdeni? – veti fel Győrfi Csaba.

Czigányné Pető Anikó, aki 1999-től 2009-ig vezette a csömödéri iskolát, s tagja a község képviselő-testületének, azt mondja:

– Még 2003-ban pályáztunk az iskolabővítésre, és 2005-ben nyertünk. Akkor pedig még csak sejteni sem lehetett, hogy az iskola társulásba kényszerül, tagintézménnyé válik, és elveszíti felső tagozatát. Ezt alátámasztja, hogy a pályázati elbírálás szigorú procedúra, így ha bárki is veszélyben látta volna az iskola jövőjét, aligha nyerünk több tízmillió forintot. Meggyőződésem, hogy helyesen jártunk el, amikor pályáztunk. A beruházás a diákok érdekét szolgálta, a képzés színvonalát javította, s talán éppen erre hivatkozva kellett volna a polgármesternek fajsúlyosabb szerepet kiharcolnia iskolánknak a társulásban.

A volt igazgató hangsúlyozza: a kialakult helyzet ellenére nem igaz, hogy felesleges volt a fejlesztés. Szerinte a könyvtárat és az ott rendezett programokat a falubeliek közül ma is sokan felkeresik, a számítógépteremben pedig reményeik szerint hamarosan felnőttképzést indítanak, vagyis nem sokáig lesz alacsony a létesítmény kihasználtsága.

A történtek kapcsán megkerestük az Oktatási Minisztériumot, s azt kérdeztük: lehet-e bármiféle következménye annak, hogy a pályázati pénzből kialakított könyvtárat és tantermet április eleje óta nem használják azok, akik számára létrehozták? A tárcánál – arra hivatkozva, hogy uniós pályázatról van szó – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez irányítottak, ahol lapunktól értesültek a csömödéri esetről, így csak általános tájékoztatást adtak.

Mint megtudtuk, gyakorta ellenőrzik azt, hogy a pályázati pénzeket, a támogatásból kialakított létesítményeket az előírások szerint használják-e. Szerződésszegés esetén pedig mindig alapos vizsgálat és egyedi elbírálás nyomán döntenek arról, hogy vis maior történt, vagy szándékos mulasztásról, gondatlanságról van-e szó, ami már büntetést von maga után.

A falu polgármestere biztos abban, hogy nincs mitől tartaniuk. Úgy tudja, a szabályok csak azt írják elő, hogy legalább öt évig működtetni kell a támogatásból létrehozott intézményt. Ennek pedig szerinte eleget tesznek, hiszen a könyvtár és az informatikaterem működik – azt pedig senki nem feszegeti, hogy milyen kihasználtsággal.