Antall József idézett mondása arról szólt, hogy 1989-ben Magyarországon békés átmenet történt. 1990 őszén mondta ezt, amikor a szemére vetették, hogy az államigazgatásban még mindig az állampárt egykori tagjai dolgoznak – magyarázza Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója, a néhai miniszterelnök fia. Szerinte a kétharmados győzelem valóban forradalmi változást hozhat, történelmi lehetőséget kínál az országnak. – A rendszerváltoztatás megtörtént ugyan, de csak részleges elitváltást hozott. A régi nómenklatúra kapcsolati tőkéje megmaradt. Most mód nyílik arra, hogy a polgárosodás új szakaszba lépjen, széles középosztállyal – állítja.

Orbán Viktor első parlamenti beszéde, beleértve a forradalmi parlament kifejezést, tulajdonképpen az utolsó kampánybeszéde volt – véli Heller Ágnes filozófus. Szerinte a leendő miniszterelnök szereti az effajta retorikai fordulatokat, de ez nem kapcsolódik a kormányzáshoz.

A választások délutánja – lázas hangulatban

– A kormányzás nem forradalom, hanem törvényalkotás. Konkrét kérdésekre kell választ találni, arra például, hogy érdemes-e csökkenteni a képviselők számát, helyes-e a segélyt az iskolába járáshoz kötni. Ezeknek semmi közük a forradalomhoz – mondja. Hozzáteszi: forradalomról akkor beszélhetünk, ha megváltozik a hatalom forrása. Ez azonban nem változott: a nép döntött úgy, hogy kétharmados többséggel kormányozzanak, és négy év múlva megint ők döntik el, kire bízzák a hatalmat.

– Amíg nem változtatják meg az ország szerkezetét, a többpártrendszert, semmilyen forradalomról nem beszélhetünk – hangsúlyozza. HellerÁgnes szerint ilyen értelemben 1989 forradalom volt, 2010 viszont semmiképpen nem az.

– Nem igaz, hogy ez csak retorikai fordulat, hiszen Orbán Viktor nem először használja a kifejezést – ez már Debreczeni József közíró véleménye. Szerinte mindezt annak ellenére komolyan kell venni, hogy „képtelen beszéd, hiszen a forradalom egy különleges pillanatban a törvények félresöprésével létrejött változás, a jogfolytonossággal létrejött változás pedig reform”. Debreczeni szerint Orbán semmit nem mond véletlenül: e kijelentésével és számos intézkedésével tulajdonképpen rendkívüli állapotot hirdetett.

– Balsai Istvánt például kinevezte miniszterelnöki megbízottnak, hogy vizsgálja ki a 2006. október 23-án történteket, holott ez a független igazságszolgáltatás feladata lenne. Forradalmi időkben szoktak kormánybiztosokat kinevezni – állítja.

– Metaforaként kell értelmezni Orbán Viktor szavait. Valószínűleg arra gondolt, hogy hatalmas fordulat zajlik, ennek nagyságát akarta kidomborítani – mondja Granasztói György történész, a Batthyány Alapítvány elnöke. Szerinte azért is indokolt a forradalom kifejezés, mert a rendszerváltozást nem követte mentalitásbeli, gondolkozásbeli változás, egyfajta átmeneti állapot jellemezte az elmúlt húsz évet, ami most lezárulhat. – Ugyanakkor a forradalmak jellemzője, hogy rövid ideig tartanak. Az már a jövő zenéje, hogy ennek a forradalomnak milyen hosszú távú következményei lesznek – fogalmaz.

Úgy véli, a felhatalmazás ereje részben a feladat nagyságának szólt: a választók tisztában voltak azzal, hogy nehéz a helyzet, és hogy ezen csak egy erős kormány segíthet. – E kormánynak szüksége lenne erős baloldalra is, amely a régi baloldali értékek mentén szerveződik, mert most a kétharmados többségnek kell egyszerre képviselnie a jobb- és a baloldali szavazókat. Ez látszik is a programon – magyarázza Granasztói, ezt pedig, szerinte, nem lehet csinálni.

– A forradalom szó nekem 1956-ot jelenti. E szóval már csak azért sem könnyelműsködöm, mert személyes történetem szorosan kapcsolódik hozzá – így Donáth László evangélikus lelkész, akinek édesapját, Donáth Ferencet 1958-ban a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként 12 év börtönre ítélték. Donáth László kiemelte: forradalom akkor támad, ha az uralkodó osztály már nem tudja megtartani a hatalmát, az alul lévők pedig változtatni akarnak, többnyire erőszakos úton.

– Maga a szó is azt jelenti, hogy mindaz, ami korábban volt, meghaladottá válik. A felkelők rombolni kezdenek, hogy saját, jobbnak vélt értékeket hozzanak létre. Történelmi tapasztalat azonban, hogy ezt csalódás követi – magyarázza.

Ami Orbán Viktor kijelentését illeti, szerinte szinte felesleges elmondani, hogy egy ilyen retorikai fordulatban mennyi, szavakkal való felelőtlen játék, demagógia és pozőrség van. Ráadásul, hangsúlyozza, Magyarországon 2002, az „Erzsébet hídi csata” óta szinte folyamatosan demonstrációk zajlanak egészen a Magyar Gárda masírozásáig bezárólag, amelyeken szintén a fundamentális változások szükségességéről beszéltek a szónokok.

– A Fidesz fordulata a forradalmi parlamentről könnyed lesöprése az ország elmúlt húsz évének, amelynek alakításában maga Orbán Viktor is részt vett – teszi hozzá. Szerinte ha a leendő miniszterelnök ezzel a szóhasználattal él saját hatalomátvételéről, azzal azt állítja, hogy akik eddig építették az országot, ellenforradalmárok vagy olyanok, akiket csak forradalommal lehet eltávolítani. Ezzel pedig – véli – saját magáról mond ítéletet.