Szűkül a vagyonnyilvánosság az új kabinetben
Szűkíteni fogja az új kormány az államivezetőkvagyonnyilvánosságát. Ez derül ki a benyújtott törvényből. Így a második Orbán-kormányban az állami vezetőket „politikai” és „szakmai” vezetőkre osztják. Előbbibe a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok tartoznak, utóbbi besorolásba a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok. Az intézkedés egyik érdekessége, hogy a politikai vezetőknek továbbra is nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük, a szakmaiaknak viszont csak kétévente, akkor sem nyilvánosan. A benyújtott iratokat a feletteseik ellenőrzik, és csak akkor rendelnek el vagyonosodási vizsgálatot, ha azokban rendellenes adatot találnak.
Idetartozik, hogy a vagyonnyilvánosság mellett az összeférhetetlenségi szabályok is enyhülnek. A javaslat azt tartalmazza, hogy a politikai vezetők „további munkavégzésre irányuló jogviszonyt”, azaz felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezetői tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, érdekképviseleti szervezetben való tisztséget nem vállalhatnak, mert az öszszeférhetetlen.
Ugyanez a szakmai vezetőkre nem vonatkozik. Vagyis a közigazgatási és/vagy helyettes államtitkárok továbbra is elláthatnak majd állami feladatuk mellett ilyen tisztségeket, és az után felvehetik a tiszteletdíjukat. Az államtitkárok számára aminiszterelnök célprémiumot határozhat meg, amelyre a felettes miniszter és a kormány munkáját összehangoló miniszter tehet közösen javaslatot.
Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő, a törvényjavaslat egyik benyújtója a Népszabadság megkeresésére azt mondta: ezzel az intézkedéssel csak a 2006 előtti állapotot állítják vissza. Miután a „szakmai vezetőnek” számító közigazgatási és helyettes államtitkárok köztisztviselők, és nem politikusok, így rájuk a köztisztviselői törvény vonatkozik.
Szollár Domokos kormányszóvivő lapunkkal azt közölte: a Bajnaiés az aztmegelőző kormány több intézkedést is hozott a teljes átláthatóság érdekében. Ilyen volt az úgynevezett üvegzsebtörvény, amelynek értelmében minden ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződés nyilvánosan elérhető a minisztériumok honlapján. Ezt bővítette a Bajnai-kormány, és a választásokra tekintettel, az átadást-átvételt könynyítendő, az ötmillió forintnál kisebb értékű szerződések is nyilvánosak lettek.
Ami az állami vezetők vagyonnyilatkozatát illeti, Szollár rámutatott: jelenleg minden állami vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, sőt, időszakosan vagyongyarapodási vizsgálatot is le kell folytatni velük kapcsolatban. Egy 2008-ban elfogadott törvény alapján pedig minden állami vezető jövedelme nyilvános ésmegismerhető egészen 2000-ig visszamenőlegesen.
A Bajnai-kormány 2009 augusztusában hozott egy rendeletet, amely szerint az állami és önkormányzati vállalatok vezető beosztású munkavállalóinak, illetve a menedzserszerződéssel rendelkezők fizetését, jutalmát, esetleges végkielégítését nyilvánosságra kell hozni. „Erős bizalmi deficittel kezdtük a kormányzást tavaly áprilisban, és a bizalom visszaszerzésének egyik legfontosabb eszköze a nyilvános és átlátható kormányzás megteremtése volt.
A Bajnai-kormánynak nincsenek titkai. Megismerhető az állami vezetők, de az állami és önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek is a jövedelme. Ezért tettük nyilvánossá a tízezer oldalnyi teljes átadásátvételi dokumentációt és az Átlátható államháztartás című pénzügyi beszámolót is. Jó lenne, ha ez nem változna” – tette hozzá Szollár Domokos.
