A helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló, hétfőn beterjesztett javaslattal egy csaknem húszesztendős, 1990. augusztus 9-én kihirdetett rendszerváltó törvényt ír át a Fidesz. Ezzel újabb ígéret teljesül: már az idén ősszel csökken az önkormányzati képviselők száma. Bár a felezés valószínűleg nem sikerül, a helyi testületekben a jelenlegi 27 ezerhez képest legalább negyven százalékkal bizonyosan kevesebben ülnek majd. Egyébként nem ez az első ilyen próbálkozás, mert 1994-ben már jelentős, legalább húsz-huszonöt százalékos karcsúsítást hajtottak végre.

Ősztől körülbelül ennyi „hiányzó” lesz a Fővárosi Közgyűlésben – amikor minden képviselő jelen van

A rendszer alapjaiban változatlan marad: önkormányzat valamennyi településen alakulhat, csupán a képviselő-testületek létszáma lesz kisebb. A száz főnél kevesebb lelket számláló községekben ketten, ezer lakosig négyen, ötezres népességig hatan lehetnek helyi képviselők, de a testület egy tízezer fős kisvárosban is csupán nyolc főből áll majd. Most ebben a településkörben háromtól tizenháromig terjed a képviselők száma.

Hasonló változás várható a nagyobb városokban is. Egy 25 ezer lakosnál nem nagyobb településen például tizenhét helyett tizenegy, egy százezres nagyvárosban pedig harminckettő helyett húsz képviselő lesz. A kétszázezres Debrecenben jelenleg csaknem ötvenfős közgyűlés van, míg az új szabályok szerint a mandátumok száma harminckettőre csökken. A főváros egyik legnagyobb kerületében, a 137 ezres Újbudán a mostani harminchárom helyett huszonhárom helyi képviselőt választhatnak majd.

A karcsúsításból a fővárosi, illetve a megyei közgyűlések sem maradnak ki. Most a legkisebb, kétszázezernél alig nagyobb népességgel rendelkező Nógrádban negyven, az 1,2 milliós Pest megyében pedig nyolcvan főből áll a választott testület. A javaslat szerint a képviselők száma Nógrádban –és a négyszázezres lakosságszámot nem meghaladó többi megyében – húsz, Pest megyében pedig harminckettő lenne. A ma hatvanhat fős fővárosi közgyűlés létszáma nagyjából a felére csökkenne.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken a mandátumszerzés szabályai változatlanok: a jelöltek egyetlen közös listára kerülnek, s közülük a választók annyit jelölhetnek meg, amenynyi a testület tagjainak száma. Képviselők azok lesznek, akikre a legtöbben voksoltak. A megyei közgyűlések esetében is marad a listás szavazás: a mandátumokat a legnagyobb támogatottságot élvező szervezetek között osztják szét.

Kevesebb listás hely

A nagyobb városokban szintén maradnak a jelenlegi szabályok, így a képviselőket egyéni körzetekben választják, míg a vesztesekre adott szavazatok alapján kompenzációs listáról is nyerhető mandátum. Az egyéni képviselői helyek súlya viszont megnő: például egy huszonötezres településen ma tíz egyéni és hét listás képviselő van, de ősszel már csak nyolc egyéni és mindössze három kompenzációs mandátumot osztanak ki. Egy százezres városban ugyanez az arány 19-13-ról 14-6-ra módosul.

Mindez azt jelenti, hogy a listáról megszerezhető képviselői helyek aránya az összes mandátum negyven százalékáról harmincra csökken. Ráadásul a kompenzációs helyekből a győztes is kaphatna, mert ha valaki a voksok több mint felével nyer, az ötven százalék feletti szavazatok is a listára kerülnek. Ugyancsak változás, hogy eddig a lista állításához az egyéni körzetek negyedében, ősztől viszont már a felében kell egyéni jelöltet állítani.

A megtakarítás nem számottevő

A rendszer alapvetően nem változik – így kommentálta a Fidesz és a KDNP javaslatát Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. A kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok önmérsékletére vall – hangsúlyozta –, hogy a városokban maradnak a kompenzációs listák, mert ezzel esélyt adnak a veszteseknek is arra, hogy helyi képviselőket delegálhassanak.

A képviselők számának csökkentése nem jelent számottevő megtakarítást – mondta Gémesi –, inkább morális üzenete van. Szerinte a nagy falat az önkormányzati feladat- és hatáskörök, illetve a finanszírozás kérdéskörének újraszabályozása lesz.

Nagyobb a képviselők felelőssége

A javaslat az egyéni mandátumok felértékelésével egyértelműen növeli az önkormányzati képviselők felelősségét a választópolgárokkal szemben, ami alapvetően helyes törekvés – mondta kérdésünkre Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Hangsúlyozta: a szervezet a kormány–önkormányzatok egyeztető fóruma keretében korábban ugyanezt kezdeményezte, de ennél jóval nagyobb léptékben. Nehéz ugyanis elfogadni – fogalmazott –, hogy létezhet olyan párt, amely minden egyéni körzetben veszít, és a listáról, tehát tulajdonképpen „surranópályán” olyan, korábban meg sem nevezett embert delegálhasson a testületbe, akit egyetlen választó sem akart.

Azon viszont lehet vitatkozni – tette hozzá –, szükség van-e a mandátumszerzési küszöb bevezetésére. A tervezet szerint az a párt, amely nem szerzi meg a kompenzációs listákra kerülő voksok öt százalékát, nem jut helyhez, így kevesebb szervezet delegálhat a képviselő-testületbe. Emiatt esetleg nem minden érdek jeleníthető meg, másfelől kiegyensúlyozottabbá válhat a testület működése – érvelt pro és kontra Zongor.

A főtitkár szerencsésnek tartja, hogy a tízezer alatti településeken a képviselő-testületek létszáma páros számú. Ezzel megelőzhető ugyanis, hogy patthelyzet alakuljon ki, mert a testületnek a polgármester is tagja. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a főpolgármesterjelölteknek az általános szabályoktól eltérő számú ajánlószelvényt kell gyűjteniük. Zongor ugyanakkor felveti: a törvénymódosítás alkalmat kínálna arra, hogy a megyei jogú városok ismét megyéjük részévé váljanak, most ugyanis ezek lakói nem szavazhatnak a megyei közgyűlési listákra.

Az erősebb mindent visz?

A tízezer főnél kisebb településeken – ezek száma mintegy háromezer – a változásnak az eddigi tapasztalatok szerint alig lesz politikai következménye, hiszen a választásokon eddig szinte kizárólag független jelöltek indultak. Több szakértő is arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy e tekintetben fordulat következhet be. Ha működik a „Kubatov-modell” – amely szerint a Fidesz a választók jelentős részének pártpreferenciáját ismeri –, könnyen lehet, hogy a politika a kisebb falvakra is rátelepszik. A városokban viszont eddig is a pártok uralták az önkormányzati választásokat, ám az új szabályok szerint a győztesek szinte mindent vihetnek.

A jelenlegi erőviszonyok mellett a Fidesz – Edelény és a XIII. kerület kivételével – minden egyéni körzetben nyerhet, s miután számos településen valószínűsíthető az ötven százalék feletti győzelem, a kompenzációs helyek egy részét is megszerezheti. Így előfordulhat, hogy a nagyobb városok képviselő-testületeibe legfeljebb két-három ellenzéki jelölt kerülhet. És ha már Kubatov-lista: a Központi Nyomozó Főügyészség nem látta indokoltnak a nyomozás elrendelését, ezért elutasította az OVB feljelentését az úgynevezett Kubatov-ügyben.

Emlékeztetőül: az OVB április 8-án tett feljelentést, mert Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy – az internetre felkerült hangfelvétel tanúsága szerint – elismerte, hogy már a 2009. évi pécsi polgármesterválasztás idején is egy központi online adatbázist állítottak fel, amelyben a választópolgárok személyes adatait folyamatosan gyűjtötték és kezelték. Az OVB azzal utasította el a nyomozást, hogy a videón mondottak nem utalnak bűncselekményre. (Munkatársunktól)